Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás
Az adatközlők nem ismerték: 48. K2: Tűsz Köves Gödre P: Tűzköves — 49. K2: Kecske völgy — 50. K2: Határ Gödör — 51. K2: Margó Terreni Episkopalis Possesionis Nádasd — 54. K2: öreg Kecskehát K8: öreg Kecskehát P: öreg kecske hát — 56. K2: Csorda delelő, Izzasztó part — 59. K2: Tompa Völgy — 62. K2: Kis meredek ut Gödör P: Meredek ut — 63. MoFnT2 : Zörgető-oldal — 70. K8: Felső gyöp — 71. K2: Limites Regio Cameralis Oppidi Pécsvárad — 76. K2: Bocz utya — 77. K2: Disznó Gödör — 85. P: Ereszhidja dörömb — 87. K2: Kis Gyep K8: Kis gyöp P: Kisgyep — 99. K2: Prata K8: Téri Mező — 101. K2: Tilitaj part, Tiliták dörömb — 106. K2: Káposztás Gödör — 108. K2: Tilitaj gödre — 117. Partos föld agri deserti K2: Cserespart P: Cselerét — 130. K12: Felső rét — 162. K8: Körösfőli földek — 178. K8: Suhoncza K12: Suhoncza — 180. K8, K12: Gárdomb — 185. K2: Mészvölgy eleje. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K2 = 1785: D9 No. 167. Zengovárkony — K8 = 1855: BiÜ 954., 1876: BiÜ 955 — K12 = 1855: Kat. színes birtokvázrajz (erősen hiányos) — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1972. — Mt = 1979: Mecsek Turistatérképe. Gyűjtötte: Császár János nyug. tanító. — Adatközlők: Bárdos Sándor 54, Becző János 80, Bögyös Dániel 55, özv. Dómján Jánosné 81, özv. Kócsidi Józsefné 92, Kovács Józsefné 66, özv. Szép Jánosné 71 é. 116. HOSSZÜHETÉNY Hetény, -be, -bü, -be, -i [BC1: Hetin, Hőszű Hetyny (!) BC4: Hoszu Heten BC5: Hoszu Hetteny BC6: Hoszszu Hetény BC7: H. Heteny BC8: Hoszuhetény SchQl: Hoszszu-Hetény SchQ2—4: Hoszszú-Hetény SchQ5—9: Hosszu-Hetény P: H. hetény Hnt, Bt, MoFnT2: Hosszúhetény] — T: 4436 ha/7721 kh — L: 3502. A török hódoltság alatt folyamatosan lakott helység volt. A hódoltság végére Baranya egyik legnagyobb lélekszámú magyar településévi növekedett. Lakossága a 18. században és a múlt század első felében magyar volt. A múlt század második felében kb. 400 németajkú költözött a faluba, és a századfordulón már 449 (18%) német anyanyelvű élt itt. Századunkban a németek egy része elhagyta a helységet, és ugyanakkor a németek elmagyarosodása is megindult. 1930-ban 2423 magyar, 4 német, 3 tót és 3 egyéb anyanyelvű lakosa volt; a külterületen 255 magyar, 2 német, 1 tót és 103 egyéb anyanyelvű élt. 1942-ben Hosszúheténybe beolvadt Püspökszentlászló község. Az egyesített községben 1970-ben 3345 magyar és 174 német anyanyelvű élt. Századunkban felszaporodott a külterületi lakott helyek száma és lakossága. 1970-ben 502 külterületi lakosa volt. 1942: Hosszúhetény -f- Püspökszentlászló = Hosszúhetény. P. sz. „H.hetény pedig bizonyos nemes Hetény család tulajdona lévén, innen nyerte nevét, — hosszú pedig a falu kiterjedéséből eredt". Fcs.: A hosszúhetényiek is kedvelték a szomszédos községek lakóinak „ugratását". Lásd Magyaregregy és Komló Fcs-i alatt! (Berze Nagy 2:407.) Hosszúhetény [1219/1340—9: ? Hetin: Györffy 1:316, 1292—7: Hetyn: uo., 1554: Hosszuetén: MNyTK. 103. sz. 75]. A Hetény hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1180 k.: Heten szn. (PRT. 8:269). Az alapjául szolgáló szn. a m. hét számnévnek lehet a származéka. Lásd azonban ném. R. Het(t)in (Först. 2791) szn. is. Más feltevés szerint a törzsnévszerű szétszórtságban jelentkező Hetény helynevek valamilyen népcsoporthoz kapcsolódnak. A megkülönböztető szerepű Hosszú- előtag a falu kiterjedésére, elnyúlt alakjára utal. (FNESZ. 282.) Szentlúszló: Püspökszentlászló: n. Pisofszenlázl [BC7: Sz. László BC8: Szt. László SchQl—4: Szent-László SchQ5, 6: Püspök-Szent-László SchQ7, 8: Püspök-Sz-László SchQ9: Püspök-Szt.-László Györffy 1:318 alatt: Szentlászló K8, 9, P: Szt. László Hnt, Bt, MoFnT2 : Püspökszentlászló] Lh, Fr. Szentlászló középkori falu [Györffy 1:388] a török hódoltság alatt elnéptelenedett. Lakatlan volt a 18. század első felében is. 1760 körül német családok 5P 1
