Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

Az adatközlők nem ismerték: 32. K9: Baranyai — 44. T: Itatóhely — 48. K8/b: Kisházasok legelő illeték — 62. K8/c, K12: Ceroj — 76. K9: régi sió — 86. KI2: Kilinoja — 102. K8/a: Egerfű — 161. K8/b: Erdőilleték — 162. K8/a: Bagahegy T: Bankahegy — 163. Bm. L. Űrb. 1898: Bonyahegyalja. Nem tudtuk lokalizálni: T: Baumschule (faiskola lehetett Háb körül) — FK: Boso Bm. L. Tag. t. 1871: Csőszföld — Bm. L. Tag. t. 1871: elhagyott földek — Bm. L. Tag. t. 1860 k.: Malom — Bm. L. Ürb. 1863: Pálinkaház — Bm. L. Űrb. 1863: Pásztorház — Bm. L. Űrb. 1863: Szürüskert. Az írásbeli nevek forrásai: K4 == 1833: BLUrad. 291. — K7/a = 1857: BmT 79. — K7/b = 1864: BmT 158. — K8/a = 1859: BiÚ 119. — K8/b = 1899: BiÚ 120. — K8/c = 1899: BiÚ 121. — K8/d = 1901: BiÚ 122. — K8/e = 1901: BiÚ 123. — K9 = 1853: BmK 55. — KIO = 1857: BiK 44. — T = 1857: Telekkönyv a Bm. L-ban — K12 = 1888: Kat. színes birtokvázrajz a helyi tanácson — P: 1865 — NB: 1894— 1904 (2380) — FK = 1951: Franck Károly „A csikóstöttösi evangélikus egyház története ... 1900—1945 között." — Bm. L. Űrb. 1863 = Csikóstőttős telekkönyve a Bm. L-ban — Bm. L. Br. j. 1899 = Birtokrendezési jegyzőkönyv a Bm. L-ban — Bm. L. Tag. t. 1860 k. — Tagosítási terv a Bm. L-ban — Bm. L. Űrb. 1898 = Úrbéri iratok a Bm. L-ban — Bm. L. Tag. t. 1871 = Tagosítási terv a Bm. L-ban — Bm. L. Űrb. 1872 = Űrbéri iratok a Bm. L-ban — MoFnTl : 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: dr. Pesti János főisk. docens. — Adatközlők (az 1963-as gyűjtés idején) : Banó János 72, Forgács Ferenc 72, Forgács Ferencné Dicső Erzsébet 69, Hodosi Jánosné Deli Rozália 66, Nagy Ferenc 70, Szilvási János 52 é. Az 1978-as ellenőrzéskor: Dobszai Ferenc 62, Koch Henrikné Meizinger Katalin 46, Koch Henrik 47, Meizinger János 73 é. 4. MÁGOCS Mágocs: Mágocs, -on, -ru, -ra, -i: n. MZgocs: n. Makocs, in, fun, uf Makocs, műkocsar [K2: Magots K4, BC6: Mágócs BC1: Magoch BC3—5, 7, K8/c: Magocs BC 8, SchQl—9, K7, K8/a, K8/b, K8/d, K12, P, Hnt, Bt, MoFnT2 : Mágocs] — T: 4244 ha/7374 kh — L: 3 209. A török hódoltság idején magyar lakossága eltűnt, és helyükre gk. délszlávok telepedtek. A Rákóczi-szabadságharc idején a falu teljesen elnéptelenedett. 1718-ban magyarok telepedtek le; 1740-től több hullámban németek érkeztek. Mágocsra első ízben 1740-ben 30 német család, majd 1784-ben ennél is több német család telepedett le. Nyelvjárásuk alapján megállapítható, hogy bajor-osztrák területről érkeztek. 1768ban a lakosság 76%-a német. A németség arányszáma másfél évszázadon át megközelítőleg ez maradt, 1920-ban is 78% volt. A 18. század közepétől pár katolikus délszláv és néhány szlovák család érkezett. 1930-ban 913 magyar, 2634 német, 3 tót és 2 egyéb anyanyelvű lakta; a kisebb külterületi lakott helyein néhány magyar család élt. 1970-ben egész külterületével együtt 1680 magyar és 553 német nyelvű lakosa volt. — 1945-ben 106 kiskundorozsmai család települt a községbe. Csehszlovákiából (Nemeskajal, Szene és Felsőszeli községekből) 1947—48-ban 160 család érkezett Mágocsra a kitelepített németek helyére. — P. sz. „Régen Magasd-nak hívták magyar lakói". — F. es. A Fölsőfalu és Alsófalu lakói között sok volt a villongás, hamar bicskát is rántottak. S mert Mágocson jóformán minden harmadik embert Szepi-nek hívtak, kialakult a mágocsiakra vonatkozó mondás: „Szepi, slág truf, v'ènsz kleih an Oksz khoszt". (= Szepi, üss rá, akkor is, ha egy ökörbe kerül 0 Csikóstőttősön és a Hegyhát több községében is mondták: „Tu piszt mágocser Szepi." Haragudtak érte a mágocsiak. Mágocs [1251: Maguch: ZichyOkm. 1:6.] Puszta szn,-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1229: Maguch szn. (ÁŰO. 11:212). Az alapjául szolgáló szn. a m. mag fn. származéka. (FNESZ. 395.) 1. Horhó: Horó: n. Hói 'Hohlweg' [Hiv. Kálvária u (1922) Hnt, Bt, MoFnT2: Ságvári u Hnt, Bt, MoFnT2: Horhó] U. Szas, Fr. 2. n. Johánszmíl 'Johannes-