Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

115. ZENGŐ VÁRKONY Zengovárkony ; Várkony: -ba, -bu, -ba, -i [BC1, 5: Varkony BC4, 6, 8, SchQ 1—9: Várkony K2: ? Zengovárkony K8: Várkony K12: Varfcony P: Várkony Hnt, Bt, MbFnT2: Zengovárkony] — T: 1677 ha/2914 kh — L: 604. A török hódoltság alatt is lakott falu volt. Lakosságának többsége azóta is magyar. A 18. század közepétől kezdtek németek a faluba költözni. Számuk igen lassan növekedett, és nem emelkedett 150 fölé (20—25%). 1930-ban 485 magyar, 129 német és 1 horvát anyanyelvű lakosa volt; 1970-ben 510 magyar és 96 német élt itt. — P. sz. „Várkonynak első elnevezése volt Kocsid, jelenlegi elnevezése szájhagyomány szerint e két magyar szóból ered: Várj kan. Mostani helyén nagyszerű erdő létezvén abban vaddisznók nagy számmal tanyáztak, s ki-ki rontva a lakosok ültetvényeire... tetemes károkat okoztak. S egykor egyik lakos egy vad kanra rá lővén, s elhibázta, haragjában ekként fenyegette: Várj kan! Várj kan! és ekként lett a völgy Várkonynak nevezve. Legelső lakói 1453 ik évben II ik Mohamed uralkodása alatt az üldözött menekültekből állott; — s hogy ez valószínű, mutatja a falu fölött lévő gesztenyés erdő, mellyet várkonyi lakosok ültettek; — a fák között most is találtatnak 5—600 évesek". (Vö.: Illyés Gyula: Az eligazító c. megemlékezését Fülep Lajosról — Élet és Irodalom 1975. febr.) Zengovárkony [1220 k./1323/1404: Varkun: Györffy 1:402.]. A Várkony hn. eredete vitatott. Talán a türk szóhasználat nyomán Oíagyivuhai-nak. [többes sz.] nevezett avar néppel hozható kapcsolatba. Figyelmet érdemel az is, hogy ,,egy ... kínai forrás a bizánci határhoz közel eső kaukázusi területen, i. sz. 600 után egy Vuhun (*oryun, uaryun) nevű tielő törzset említ, amelyben az uar-hun avarok töredékét láthatjuk". (Czeglédy: NomVánd. 98.) A m. vár fn. származékaként való magyarázata kevéssé meggyőző. A megkülönböztető szerepű Zengő- előtag azzal kapcsolatos, hogy a falu a Zengő alján fekszik. (FNESZ. 648, 719.) 1. Főszög, -re [Arany János u és Zrínyi ü] Fr. A templomtól É-ra lévő falurész. 2. Fő utca [Arany János u] 3. Kúdus utca [Zrínyi u] U. Szegényebb családok lakják, főleg bevándorlottak. 4. Bognár-malom É. A Bognár család vízimalma volt. A század elején még működött. 5. Féri Szabó-bánya Kőfejtő. A múlt sz. vége óta fejtik a fövenykövet. Ebből épült a pécsváradi r. k. templom is. 6. Vuhony-bánya Kőfejtő. 7. Nagy-malom É. 1945-ig működő vízimalom volt Nagy Ferenc tulajdonában. 8. Császár-malom Ë. Nevét a volt tulajdonosról kapta. A század elejéig működött. 9. Túsó utca U. A templomnál a patak túlsó oldalán ágazik ki a Fő utcából. 10. Templom É, Ref. templom, 1802-ben épült kőből a korábbi fatemplomok (1733 és 1750) helyén. 11. Parókia É. Ref. paplak. Itt lakott ref. lelkészként dr. Fülep Lajos művészettörténész 1927—1948-ig. Emlékét márványtábla őrzi. 12. Templom-híd Híd. 1964-ben épült. 13. Főső-gát A Balázskúttól folyó patak É-i része 14. Ásó-gát Vf. A patak D-i része. 15. Bévárdibánya Kőfejtő. 16. Hosszú köz [Arany János u] U. A köz utolsó házának tulajdonosáról, Hosszú Sándorról nevezték el. 17. Csuma-ház É. Szávics Milus betyár fokosának nyoma látszik a mestergerendán. Csumáék lányát szerette, de máshoz adták. A lakodalomban megjelent, fokosát a gerendába vágta. A násznép rátámadt, a pandúrok agyonlőtték. A régi temető mellett, Csumáék földje végén temették el. 18. Falu-dërék [Arany János u, Ady Endre u, Kossuth Lajos u] Fr. A falu középső, az iskolától a templomig terjedő része. 19. Kocsma-híd Híd. A falu központja. Régen népszokás volt, hogy húsvétkor „templom" után a keresztszülők itt adták át a hímestojást, édességet a keresztgyerekeknek. 20. Jelzőoszlop. Oszlop. Lőgyakorlatok idején erre húzzák fel a „Tilos" jelzést. Olyankor nem lehet a határ Ny-i részébe menni. 21. Kocsma-högy : Oszmán szurdok [Ady