Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

a régi település (76. sz. hely) első temetője is ez volt. 80. [KIO: Zwikl Wald; e] 81. n. Kalkófan 'Kalkofen': n. Kaligófen: n. Kalihófan [K8/a, KIO, 12: Kalkofen; sz, 1 MoFnT2, M: Mészégető] H, e. Mészégető hely volt. Útjavításkor mésztörmelék, tégla került elő. 82. n. Sirmichdlperich 'Schür Michel-Berg' [K8/a: Schirmichlberg ; sz K12: Schürmichelberg ; sz] H, e. Egykori tulajdonosáról. 83. n. Fukszperich 'Fuchsberg' [P: Fuxberg M: Róka-hegy] H, e. — P. sz. „itt mindég található a róka". 84. Csengő-hegy: n. Glokaperich 'Glockeberg' [MoFnT2: Csengő-hegy] H, e. 85. Miska-lik: n. Misk^loch 'Minkaloch' G, r, 1. 86. NagyLák: n. Grószlokd 'Grosse Lache' [K12: Nagy hake; e P: Groszelacke; e] H, e. — P. sz. „itt szokták a vadak számára a sózót készíteni. Néha vadkánya is találtatik". A név a Lache 'tócsa, pocsolya' vagy a 'fajelölés, határjelzés' szójelentéssel lehet kapcsolatban. 87. [P: Grosseplatten] 88. Szentlászlói ut: Mészkő ut: n. Kalichóvd Véch 'Kalkofenweg' Üt. A mészégetők felé vezetett. 89. n. Platl 'Plattéi' [P: Kleine Platte] Ht, e. 90. Anna-pihenő: n. Aná-Ruh 'Anna-Ruhe' Erdei pihenő volt. Virág Ferenc, pécsi püspök építtette. 91. [K8/a: Vágás; e] 92. n. Lákdr: n. Klá Lákzr 'Kleine Lache' [P: Lackenrück] H, e. Lásd még a 86. sz. név alatt! 93. Hárs-hegy: n. Lindanperich 'Lindenberg': n. Lindsnkippal 'Lindengipfel' [P: Lindenkippel; e M: Hárs-tető] H, e. — P. sz. „itt valaha sok hársfa volt". 94. Kecske-gyürü: n. Kázring 'Geißring' [M: Kecske-gyűr] Ds, 1. Bekerített kecskelegelő volt. 95. [P: Határ]. Az adatközlők nem ismerték: 11. P: Zum 3 prinn Wasser — 26. K9: Kőhegyi — 30. K8/a: Falu fölötti sürü — 49. P: Steinprind — 54. P: Schindelberg — 78. KIO : Katzenloch Brünl — 80. KIO: Zwikl Wald — 87. P: Grosseplatten — 91. K8/a: Vágás — 95. P: Határ. Nem tudtuk lokalizálni: K8/a: Cséplés erdő; 1 P: Glomos hegy. Az írásbeli nevek forrásai: K8 - 1863, 1865: BiÜ 266, BiÜ 852. — K9 = 1854: BmK 322. — KIO == 1857: BiK 255. — K12 = 1865: Kat. színes birtokvázrajz — K16 = 1883: KT 5561/1 — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978 — M = 1980: A Mecsek turistatérképe. Gyűjtötte: Domán Gáborné tanár. — Adatközlők: Akác József 71, Stung Henrik 46 é. 114. APÁTVARASD Várasd, Kisvarasd, -on, -rul, -ra, -i: n. Várás, in, fon, áof Várás, fon Várás 'varasdi' [BC5, 6, 8, SchQl—9: Várasd K8, 9, 12, T, P: Várasd Hnt, Bt, MoFnT2 : Apátvarasd] — T: 809 ha/1405 kh — L: 303. A török hódoltság végére elnéptelenedett. 1718 körül német telepesek kezdték benépesíteni. Lakossága a múlt század végéig német. 1900 körül magyarok is érkeztek a faluba. 1930-ban 8 magyar és 329 német anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben külterületével együtt 236 magyar és 70 német élt itt. Cigánytelepen 56, Vadászcsárdán 16 fő lakott. — P. sz. „Határában is létezett egy Kolostor, a' jelen »Kolcz« malom területén... ". — Fcs.: Az erdősmecskeiek azt mondták a varasdiakra, hogy Khészák jKässack, túrós zsák'; a varasdiak erre azt mondták, hogy „Molkeszák" ,Molkensack, savós zsák'. Apátvarasd [1220/1323/1403: Vorost bucaozu: Györffy 1:402]. A Várasd hn. a m. R. váras 'város' fn. -d kicsinyítő képzős származéka. A megkülönböztető szerepű Apát- [1902: Mező :HivKözs. 2:1169] előtag azzal kapcsolatos, hogy a pécsváradi apátság alapítólevele szerint I. István király 1015-ben az apátságnak adta a falut. (FNESZ. 58, 680.).