Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

113. KISŰ JBÄN Y A Újbánya: Kisujbánya, '-n, '-ru, '-ra, -i: n. Klószhittvn 'Glashütten': Nâjd Klószhittdn 'Neue Glashütten' in, fun, áuf Klószhitt?n [BC7: ad Dornum Vitrariam 'az üveghutánál' BC8 : Uj-Bannya SchQl : Újbánya SchQ2—9, K9 : Uj-bánya K8: Űj-Bánya KIO: Uj Bánya P: Újbánya (glashütte) Hnt, Bt, MoFnT2: Kisujbánya] — T: 446 ha/775 kh — L: 172. 1760 körül itt üveghuta létesült, és 1809-ig működött. Ezután a falu lakói háziiparral, kereskedelemmel és földműveléssel kezdtek foglalkozni. 1930-ban 16 magyar és 303 német anyanyelvű, 1970-ben 13 magyar és 163 német lakosa volt. — A helynévgyűjtés (1974) és az ellenőrzés (1976) idején a kis falu már szinte néptelen. 1976-ban csak egyetlen őslakost találtunk (Akác Józsefet) ; mert a falu német lakossága a közeli falvakba húzódott. A festői fekvésű község házait, telkeit városi emberek veszik meg; így az „üdülő-falu" talán nem jut Gyűrűfű sorsára, de a német helynévanyaga bizonyára feledésbe fog merülni. — P. sz. „A község kb. 100 évvel ezelőtt [1750 körül] Német, Frank és Csehországból benépesíttetett. 80 évvel ezelőtt [1775-ben] itt üveghuta volt, honnan elnevezését is nyerte, mely huta helye és maradványai még mindig láthatók". Kisujbánya [1773: Új-bánya: LexLoc. 36.] Az Újbánya (német lakói nyelvén: Neueglashütte tkp. 'új üveghuta') hn. a szomszédos falu (Obánya) nevével áll korrelációban. A település kis méretére utaló Kis- [1907: Hnt. 538.] előtag megkülönböztető szerepű; ugyanis az országban másutt is volt Újbánya. (FNESZ. 346.) I. Árok: n. Krava 'Graben': n. Olda Pách 'Alte Bach' Vf. 2. Fodbalpája: n. Fuszbálplác 'Fußballplatz': n. Miska Plata 'Miska Platte' Fs, tér, sportpálya. 3. n. Klájna Miskzn Platt 'Kleine Miska Platte' [K9: Miskaparti; 1, sz, r K12: Kleineplatte] Fs, sz, k. 4. Piros-högy: n. Ródaperich 'Roter Berg' H, Fr. Vörös talajáról. 5. Utca: n. Kasza 'Gasse' U. Ez az egyetlen utcaszerű falurész. 6. Templom-högy: n. Kircheperich 'Kirchenberg' H. Templom áll rajta. A hegyoldalban szép, telepített fenyves van; közepén lépcsősor vezet a templomhoz. 7. Templom: n. Kerich 'Kirche' [K12: Szt. Márton-templom] É. — P. sz. „Egy dombon van a lakók által épített kis templom. 1861-ben új oltárt kapott". 8. Bolt: n. Kvëlb 'Gewölb' É. Ez volt a falu egyetlen boltja. 9. Iskola: n. Súla 'Schule' É. — P. sz. „1861-ben a nép költségén egy új iskolaház épült". 10. Tüzoltószertár : n. Fájarspricaháusz 'Feuerspritzehaus' É. II. [P: Zum 3 prinn Wasser] Itt 3 kút vize egyesülhetett. 12. Ördög-högy : Dobogó, -ra: n. Tájfalszperich 'Teufelsberg' H, e. A Bt és M szerint a Dobogó nevű 594 m magas hegy nem itt, hanem Mázaszászvár D-i határrészében van. (Lásd ott is!) 13. n. Drájspic 'Dreispitz' D, 1. Háromszög alakú határrész. 14. n. Rurkrova 'Ruhrgraben' Vö, e. 15. Ujbányai-erdő: n. Kálichova Váld 'Kalkof en Wald' [K8/b: Újbányái erdő; e] H, e. Mészégető hely volt. 16. Vágás, -ba [K8/a: ~; e K8/b: Újbányái vágás] H, irtásföld. 17. Büdöspocsüa: n. Völfavíza 'Wolfwiese' [K8/a: Büdös pocsila; e P: Wolfgrubenplatz; e] Vö, r, e. — P. sz. „Itt sűrű erdő volt, melyben sok farkas tanyázott". A völgy aljában régen mocsaras rét volt. 18. n. Rur 'Ruheort, Ruheplatz' Ds, 1. Delelőhely volt a legelőben. 19. n. Prádekar 'Breiter Acker' Ds, sz. Szélesebb földdarabok voltak ebben a dűlőben. 20. Miska-part [K9, 10: Miskaparti; sz, 1] Os, Ds, sz, 1. 21. Miska-tető: n. Miskaszplác 'Miskaplatz' [MoFnT2 : Miske-tető] Dt, 1, sző. A MoFnT2 szerint ez a hely délebbre feküdt. 22. Lencse-kuti-högy : n. Lindzaprunaperich 'Linsenbrunnen Berg' H, e. 23. Lencse-kut: n. Lindzapruna 'Lin-