Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

~ P: irtási dűlő] S, sz. P. sz. „a nép irtotta s adta neki nevét". 92. Füzes, -be S, Vizenyős, kosárfűz ültetvény. 93. Füzesi-legelő S, 1. 94. Drávafoki ut Űt. 95. Vitézipuszta: Fenyvespája [K9, 12, Hnt: Vitézipuszta K9: Pája P: Vitézi MoFnT2: Pálya] Pu volt, most sz. A második név onnan ered, hogy 1912-ben megépült a vasút, s azóta Vitézipusztának az a része, amelyen keresztülmegy a vasút, ezt a nevet viseli. 96. Birka-legelő S, 1. 97. [K9: Állyagos P: Ályogos dülő; rétek] P. sz. „nevét honnét vette, nemtudni, jó, de kevés szénát terem". 98. Nagy-erdő [K12: Úrbéri erdő] S, 1. 99. Zabos-kert S, sz. 100. Cser-réti-tó Mf, e. Kiszáradt és feltöltődött tómeder. 101. Cser-réti-vőgy [K9: Cse rét] Vö, Mf, r, e. 102. [K9: Cser alja] 103. Rekettyés-vőgy S, Vö, r. Rekettyebokrokról. 104. Nagy-láz [K9: ~ K12: Nagy lázi] S, 1, sz. 105. Pácseri S, sz. 106. Csorda-kut Kút. 107. Kapcsossürü S, r, a Tekeres-árok víztárolója. Bokrok és fák szegélyezik. 108. Sár-gödör: Sárzó-gödör G. Innen vitték az agyagot a sározáshoz. 109. Gyöpi-dülő: Gyöp alatt [K12: Gyepi dűlő] S, régen 1, most sz. 110. Vizfojás [K12: Vizfolyási] S, régen e, most sz. Mellette folyik a Tekeres-árok. 111. Váradi temető Te. A szomszéd falu, Várad lakói temetkeztek ide. 112. Bürüsi temető Te. A szomszédos Bürüs lakói temetkeztek ide. 113. Kis-irtás S, sz és 1. 114. Ásó-mező [K12, P: ~] S, sz. P. sz, „mivel a falu alatt fekszik, annak nevezte el a nép". 115. [K9: Szarvas gyepű] 116. Dutya, '-ba S, régen e, most sz és 1. Egy kis erdő volt itt, a falu végén lakó két vénlány tulajdonában. Családnevük Kis, ragadványnevük: Dutya. 117. Galazsai-árok [MoFnT2: Galozsai csatorna] Vf. 118. Galazsa, '-ba S. sz, r. 119. Lóélés: Lólegelő [K9: Nyír Szeg K12: Nyírszegi MoFnT2 : Lóélés] S, 1. 120. Bagó, -ba S, e. Nagyobb része a zádori határban. 121. Dörnye, '-be S, e. Nagyobb része a zádori határban. 122. Magyarujfalusi-dülő S, sz. Régen uradalmi birtok, később került a magyarújfalusiak birtokába. 123. Árendás, -ba [MoFnT2: Árendási-dűlő] S, sz. Régen az uradalomtól bérelték a magyarújfalusiak. 124. Lakácsai ut Üt Lakócsára. 125. [K12: Korcsonya] Az adatközlők nem ismerték: 66. K12: Jagohegy P: Jáko hegy, dűlő (?) — 69. K12: Pajtáskert — 70. K9: Malomi rét — 71. K9: Madárkár — 74. K9: Pakotsa alja — 76. P: Felső Egres dülő — 77. K9: Egres, Egresi erdő K12: Egresi erdő és Tóti — 80. K9, P: Vár hegy n. Jünkru Gigfal (Jüszkru?) — 86. K9: Sári alja K12: Sárira, Sárira dűlő — 87. K9: Nagy Mező — 90. K9: Utszai Rét — 97. K9: Állyagos P: Ályogos dülő rétek — 98. K12: Úrbéri erdő — 102. K9: Cser alja — 115. K9: Szarvas gyepű — 119. K9: Nyír Szeg K12: Nyírszegi — 125. K12: Korcsonya. Nem tudtuk lokalizálni: K9: Nagy Homok, Nagy Homoki Puszta K9: Alsó Orgya, Alsó Ordián K9: Felső Orgya, Felső Ordiân K9: Bős kert K9: Lak Sándor K9: Alsó Galazsa K9: Pogándi K9: Tóti K9: Liget K9: Tekerés K9: Páprányos A. sz. a nem lokalizálható nevek a szomszédos falvak határában találhatók. Elsősorban Teklafalu, Szörény és Zádor határában. Az írásbeli nevek forrásai: K9 = Év n. BmK 455, BmK 562 — K12 = 1865: Kat. térkép (Németújfalu), 1878: Kat. térkép (Magyarújfalu) — P: 1865 — MoFnTl: 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Dezső Marianna főisk. hallgató. — Adatközlők: Alsó Bognár József 70, Gruber György 84, Kovács József 64, Nagy János 82 és T. Boós János 68 é. 106. BÜRÜS Bürüs, -ön, -rü, -re, -i [SC2: Büros SC3—10, K12, P: Hnt, Bt, MoFnT2 : ~] — T: 1631 ha/2286 kh. — L: 166. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott helység. Lakói azóta is magyarok. A 19. századtól egy-egy nem magyar család is megtelepedett itt. — 1930ban 219 magyar, 1 német és 3 horvát anyanyelvű, 1970-ben (külterületével együtt)