Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

náspajták állottak itt. 79. Szemmiháfai ut Űt. A Kétújfalu határában levő Szentmihályfapusztára vezet. 80. [K14: Keskeny Erdő] 81. Ásó-erdő [K14: Hosszú Erdő MoFnT2: Alsó-erdő 82. Nagy-rét [K13: ~ K14: Nagy Rétek] S, r, 1. 83. Asó-legelő [K12, P: Nagy erdei K14: Nagy erdő, Erdő] S, 1. Az adatközlők nem ismerték: 11. K14: Malom gát — 13. K14: Böléni rétek — 18. K14: Censualis Földek — 44. P: Gyöngyös vizére dülő — 45. K14: Gyöngyös malom — 48. K14: I. Vető; 1. Calcatura — 55. K14: Malom gát — 57. K14: Bitófa — 60. K14: Botos sürü — 63. K14: elhagyott rét — 65. K14: 11. Vető, II. Calcatura — 66. K14: Helységen felüli ut — 67. K14: Házi rétek — 72. K14: 111. Vető, III. Calcatura — 76. K15: Hosszú rét P: Falu aljai rétek — 80. K14: Keskeny Erdő — 81. K14: Hosszú Erdő. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K12 = 1865: Kat. térkép — K13 = Év n. (18. sz. vége) T121 — K14 = 1844 U 333, 1853 U 334 — K75 = Év n. (1850-es évek) Croquis — P: 1864 — MoFnTl: 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1979. Gyűjtötte: dr. Rónai Béla főisk. tanár. — Adatközlők: Gere János 34, Hegedűs János 48, Hegedűs József 56, Hoboli Zoltán 53, Mészáros István 67, Póré János 45 és Varga József 54 é. 97. KISTAMÁSI Tamási: Kistamási, -ba, -bu, -ba, tamási [SC2—4: Kis Tamási SC5, 6, 8, 9: Kis Tamási Akv. 1784—1789: Kis Thomási K12: Kis-Tamási K14, 15, P: Kis Tamási Hnt: Bt, MoFnT2: Kistamási] — T: 439 ha/772 kh — L: 166. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott helység. A Rákóczi-szabadságharc idején — úgy látszik — elnéptelenedett, azóta folyamatosan lakott magyar helység. Áz 1. világháború után rövid időre feltűnik egy-egy német és horvát anyanyelvű a faluban. — 1930-ban 194, 1970-ben 169 magyar lakója van. P. sz. „Eleitől fogva csak Kis Tamási névvel bír, melly községnek ország szerte más neve nem létezik, s nem is létezett". P. a továbbiakban leírja az adatközlők által is isimert hagyományt, amely szerint: „Még a Tatár futáskor Kis Tamási Község mint puszta tér volt, s az alkalommal egy Kovács név alatti egyén épített e' puszta téren egy laktanyát, — kinek népessége is több magyar nemzedék beszállása mellett népesíttetett, de mimódon kapta Kis Tamási elnevezését ki nem puhatolandható. A hagyomány szerint a község a tatárfutás után alakult". — Fél évszázaddal ezelőtt még közszájon forgott egy versezet, amely e terület településeit minősítette jellemzőnek tartott tulajdonságai, természeti viszonyai, lakói alapján. Kistamásiról ez áll benne: „Utat vesztött Tamási". A. sz. nagyon találó ez a sor, mert a falut minden oldalról mocsarak vették körül, s idegenek számára szinte napjainkig megközelíthetetlen volt. Kistamási [1554: Kistomás: MNyTK. 103. sz. 118]. A Tamási hn. a m. Tamás [1138/1329: Thomas: MNy. 32:56] szn.-et birtoklást kifejező -i képzős származéka. Egy Tamás nevű egykori birtokosra utal. A Kis- előtag a Drávatamásitól való megkülönböztetésre szolgál. (FNESZ, 345.) 1. Főszög Fr. A templomtól É-ra. 2. Pásztorház É. A falu csordása és kanásza lakott benne. 3. Némöt-féle kocsma: Némöt Sándor, -hó É. Volt tulajdonosáról. 4. Ligeti-bót É. Egykori tulajdonosáról és későbbi vezetőjéről. 5. Malomház É. Egykori vízimalom maradványa. 6. Dömötör-malom Ma volt. Egykori tulajdonosáról. 7. Tehéncsapás Csa. A teheneket ezen hajtották a legelőre. 8. Iskola, '-ba É. A körzetesítés óta nincs benne tanítás. 9. Templom, -ba A reformátusoké. 10. Fő utca: Kövesut Űt, u. 11. Ábrók-féle-kocsma É. Volt tulajdonosáról. 12. Ászög Fr. A templomtól D-re. 13. Téesz-major Maj.