Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

A gödör a törököktől való visszafoglalás utáni várújjáépítéskor keletkezett. A szükséges föld egy részét innen vitték a várhoz. 523. Tapa, -'ba: Tapasztó, -ba [K12, P: Tapasztói K14: Tapasztó; Tó] S, sz, 1. 524: [K14: Tapasztónál] 525. Biësala: Akasztója-dülö S, sz. — A. sz. biesela 'akasztást' jelent. A 48-as szabadságharc után voltak itt állítólag akasztások. 526. Ókop, -ba: Okap: Okapp [K12, 14: Okopp P: Okopi K15: Welika; sz] S, sz. 527. Régi-pécsi ut: Büdösfai ut [K14: Büdösfai ut] Űt. Nevezték még így is: Régi posta ut. 528. Méhesihatár: Méhesi-dülő [K12, 14: Régi pécsi útnál P: Régi Pécsi ut] S, sz, e. Akácos volt errefelé, virágzáskor méheket szoktak idehozni. 529. Berkös-téglagyár É. Berkes József téglagyára volt. Az államosítás után megszűnt. Most a tsz baromfitelepe van itt. 530. Téglagyári-gödrök G. 531. [K12: Templomföldi]. Az eredeti térképen valószínűleg rossz helyre van lokalizálva. 532. Szehénfai-dülő Szehénfai etetők S, sz. Régen itt harangláb volt haranggal, kőkereszt és két cédrusfa. Az itt dolgozó parasztok közül délben egyik harangozott, akkor abbahagyták a munkát, megetették az állatokat és pihentek. 533. Posta-berök [K12: Posta berek K14: Posta berek] V, r. Egy Posta nevű parasztember birtoka volt. 534. Guzsicsi-rétek : Guzsicsi-berök [K12: Posta rét; r K14, P: Postarét] V, r. Az Almás értere. 535. [K15: Felső otlok; r] 536. Pappuszta [Hnt, Bt, MoFnT2 : Pappuszta] Hr, S, sz, M, Lh. A szigetvári r. kat. plébániának volt itt 365 kh. földje, kishaszonbérletbe szokták kiadni. 537. Cseri ut Űt. Szentegátra vezet, régen kisvasút is ment az út mellett. 538. Iskola-fődek S, sz. Az iskola tulajdonában volt, kishaszonbérletben adták ki. 539. [K12: Dencsházai cser P: Hársfai és Dencsházi Cser K15: Piszarevo; sz] 540. Határfai-dülő [K12: Határfai K14: Határfánál K15: Pucsina; sz, 1] S, r. 541. [K15: Peszak; sz, r, 1] 542. Dencsházi ut [K14: ~] Üt. 543. [K15: Kercsevina; 1] 544. [K15: Zanosi posta; r, 1] 545. Szehénfa, -'ra [SC6: Szehinfa predium Akv. 1808—1856: Szehinfa, Szehénfa K12: Szehenfa puszta K13: Praedium Szehénfa K14, MoFnT2: Szehénfa K15: Szehénfai puszta P: Szehénfai jó szántóföldek] S, sz. A 18. században puszta. A múlt században a 2 házból álló kis település lakói magyar, német és délszláv nevűek. 1926-ban 5 lakója volt. Grófi birtok, majd parcellázása után Hegyessi vitéztelke volt. 546. Cinderi-fődek [K12: Czinderi; sz K14: Czinderi föld P: Czindery föld] S, sz. Egykori tulajdonosáról. 547. Templom-fődek [K12: Templomfőldi K14: Templom földi dülő P: Templomföld K15: Bunyás; sz, 1, r] S, r. A róm. kat. egyház tulajdona volt. 548. [K15: Brég; sz] 549. Cser, -be [K12: ~] Hr. S, sz, r. 1. 550. [K14: Dencsházi cser alatt K15: Tarina; 1, sz] 551. Hobolicser [K12: Hoboly cser K14: Hoboli cser alatt P: Hobolyi Cser] S, sz, r, 1. Szomszédságában, a hoboli határban nagy cser- és tölgyerdő van. 552. [K15: Malo Krately; sz, 1] 553. Pótlékok S, sz. Kis földdarabok. A kisajátított földjükért kapták a gazdák cserébe. 554. [K15: Trenovácsa; r] 555. [K15: Podrovka; r, 1] 556. Cseri-legelő [MoFnT2: Nagy legelő S, 1. 557. Cseri-kut. Gémeskút a legelőben. 558. Hobol: Hobó, -ba, -bu, -ba, -i [SCI—2: Hoboli SCI, 3, 5, 8, 9: Hoboly SC4, 6, 7: Hobol Akv. 1771—1850: Hóból, Hobol K12, 13: Hoboly K15, P: Hobol Hnt, MoFnT2, Bt: Hobol]. Hobol a török hódoltság alatt valószínűleg nem folyamatosan lakott helység. A 17. század végén ismét benépesült; lakói ekkor magyarok. 1830 körül magyar és német hamuégetők, téglások és zsellérek kezdték benépesíteni az ősi falutól D-re eső területet, külön települést alkotva, Kishobol néven. 1850 körül mellette alakul ki az uradalmi majorság: Hobolpuszta. 1930ban Hobolon 468 magyar és 7 egyéb anyanyelvű, Kishobolon 236 magyar, Hobolpusztán 133 magyar anyanyelvű lakott. 1970-ben összesen 847 lakosa volt.