Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás
Percel-rét S, r. Egykori tulajdonosáról. 89. Kastéj, -ba É, Lh. Hegyessy földbirtokos tulajdona volt. 90. Högyösi-kert S, ke. 91. Becefa, '-n, '-ru, '-ra, -i [BC4, 6, 8: Beczefa BC4, 5: Becse/a Akv. 1734— 1761: Bezeffa, Bezzeffa, Becceffa, Beceffa, Beczefa SchQl: Betzefa [K9, 12, P: Beczefa P: Betzefa. Hnt, Bt, MoFnT2 : ~j. 1966-ig önálló község, azóta Szigetvár része. Névanyagát 91—164-ig közöljük, Szigetvár felőli egykori községhatárát pontozott vonallal jelöltük. A török hódoltság alatt folyamatosan lakott magyar település. A 19. században néhány német is feltűnt itt. 1930-ban 250 magyar anyanyelvű lakta. 1970-ben a lakók száma 196 volt. — P. szerint „Szigetvár pusztulása után a még megmaradt szigeti lakosok népesítették be a falut." A helynevet P. adatközlői így magyarázzák: „A szájhagyomány szerint 1566-ban Beczefával határos Szigethvár ostroma alkalmával Beczefa helyén valamely terebélyes fa találtatván; ez alatt köttetett valami fegyvernyugvási béke, és innét lett a helység Beczefának nevezve." — A. sz. Békefa volt a régi neve, annak emlékére, hogy a török időben a magyarok és törökök békét kötöttek. — Fcs: A szomszédos községek a falut tréfásan Böccefának, lakóit böccéknek nevezik. — Egy hosszabb falucsúfoló vers részlete szerint: „...Somogy szélén van Becefa ..." (Berze Nagy 2: 595.) Becefa '1966-ban Szigetvárhoz csatolt település' [1397: Bechefalwa ZichyOkm. 5: 40; 1258 e. [1258/1344: Bethezege: Györffy 1: 282]. A Bece szn. és a birtokos személyraggal ellátott falu összetétele. A Becefalva névváltozat idővel Becefá-ra rövidült. A legkorábbi adatban a szeg 'falurész' fn. szerepel utótagként. A szn.-i előtaghoz 1. talán ném. Betze szn. (FNESZ. 96.) 92. Szoros, -ba: Pincesor Üt, Ur. összeszűkül az út, itt vannak a pincék. Azért a falu belterületén ásták a borospincéket, mert a domboldal jól faragható lösz, s télen, rossz időben nem kell a borért messzire mennni. 93. Kocsma: Becefai csárda É. Korábban a község tulajdona volt. Mindig olyan kocsmárost alkalmaztak, aki egyben kovácsmester is volt. A kocsma udvarán tartották a környékszerte híres nagyasszonyi és a kisasszonyi leánynéző búcsút. A szomszédos és távolabbi falvakból is jöttek parádés lófogatokkal és az eladó lányokkal. A lányok 2—3 ruhát is hoztak magukkal, többször is átöltöztek. A község lakói református vallásúak, a templomi búcsú a szomszédos Turbékon volt, de a becefaiak is tartották. 94. Zsidó-kert ajja Do, ke. 95. Pálinkaház É. A közbirtokosságé volt, Adler nevű zsidó bérelte. 96. ökörpásztorék háza. É. Régebben az iskola helyén út volt, erre hajtották az állatokat, itt lakott a pásztor. 97. Iskola É. „Régön a domolicsiak, turbékiak, zsibótiak is idejártak. Hogy mögépíthették, héjéért orbárista fát köllött vágni." Nh: Az iskolaudvar alatt alagút vezet a szigetvári várhoz. Egy beszakadás is volt. Kb. 15 éve a gyerekek kardmarkolatot találtak. Régen állítólag egy kacsát beengedtek Becefán, és a szigetvári várból jött ki. 98. Főszög [Fő u] U, Fr. 99. Kultur É. Korábban lakóház volt. 100. Templom. Református templom. 101. Hősök szobra. Turulos emlékoszlop az 1. világháború becefai halottainak nevével. 102. Lelkészlakás: Paplak É. Mintegy 100 éves épület. A község 13 hold földet adott el, annak árán építették fel. 103. Pásztorház É. Jelenleg cigányok laknak benne. 104. Äszög [Fő u] U, Fr 105. Csarnok É. A tejcsarnok kb. 60 éve épült, korábban a szigetvári piacon adták el a tejtermékeket. 106. Tüzojtószertár. É. 107. Daráló É. 108. Nyuszka-tó: Nyuszka-fórás. Vízállás, amelyet forrás táplál. A falu kacsái, ludai járnak ide. Nyuszka ragadványnevű személy kertje végében van. 109. Zákány-högy: Högy [K9, P: Zákány; sző K12: Zákányi hegy; sző] Ds, sző. A néphit szerint itt nem pusztított jégverés, mert erre jártak a turbéki búcsúba és a búcsúsok elimádkozták a jégfelhőket. 110. Közép-dülő Üt. 111. Közép-högy
