Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

87. SZIGETVÁR Sziget, -be, -bü, -be, -i: Szigetvár, -on, -ru, -ra, i [SC2: Oppidum Szeget SC4: Szigeth SC5: Magnum Szigeth 'Nagy Sziget' Akv. 1735—1760: Varos, Civitas 'Város' Szigeth, Fortalicium 'Vár' Suburbium 5 Ecclesiense 'Pécsi külváros', Suburbium Kanisiense 'Kanizsai külváros' SchQ—2: Szigeth Oppidum SchQ3—5: Szigethvár SchQ6—9: Szigetvár K12, 14, 15, 16, P, Hnt, Bt, MoFnT2 : Szigetvár K6, 13, P: Szigeth] — T: 5778 ha/10 038 kh — L: 10 412. Sziget a török hódoltság alatt folyamatosan lakott helység. Lakossága teljesen kicserélődött. A 17. század végén délszláv (többségében bosnyák), magyar, kevés török és görög lakossága volt. Ekkor jelent meg a németség is. A 18. század végén délszlávok, magyarok és németek lakták. A múlt század elején még a lakosság fele szláv; a század közepén a magyar nyelv kerül túlsúlyba, elsősorban a németnyelvűek számának csökkenésével. A század végére a délszláv nyelvűek száma is megcsappan. — 1930-ban 5652 magyar, 76 német, 46 délszláv és egyéb anyanyelvű lakta 1970-ben 10 412 lakója volt. (Ide számítva Becefa, Hobol és Zsibót népességét is.) — P: „Sziget, és Szigetvárnak neveztetik, — az első szó mint nevünkön tudjuk oly száraz földet tesz, mely vízzel körül van véve... A 13. században honunkban egyik görög családnak ivadéka Oszvald Athemius menyhelyet keresvén, s megszerezte e földet, — a mocsárt és folyót víz építészi módon szabályozván, közepén erős tornyot épített, és Szigetnek nevezte ... 14719-ben királyi birtok lőni, mert Korvén Mátyás nagyon kedvelt emberének Török Ambrusnak adományozta — ennek unokája Bálint, a Zápolya és Ferdinánd közti szomorú viszálykodások alatt 1536-ban elvesztette, vagy a mint némelyek írják, fogságba esése után fiai önként Ferdinándnak adván azt ez végvárrá tétette, és azon időtől neveztetik Szigetvárnak". — Fcs.: „szigetvári kajmákok" ,Szigetvár bosnyák eredetű lakosairól'. — Megjegyzés: Szigetvárt 1966. október 1-én várossá nyilvánították, és ebben az évben három szomszédos községet hozzácsatoltak. Mivel ezek gyakorlatilag még megőrizték területi különállásukat, névanyagukat külön közöljük, így a névanyag felhasználása és összevetése is könnyebb. Zsibót: 1—90; Becefa: 91—164 és Hobol: 558—745. Szigetvár [1408: Zygeth: Csánki 2: 583; 1464: Castrum Zygeth: Csánki 2: 575; 1559: Sziget varat gr.: Szék: Krón. 236 v]. Az elsődleges Sziget névváltozat az Almás-patak árterületén levő szigetre utal. A Sziget hn. később kiegészült a vár utótaggal, amely az Almás-patak szigetén épített erődítménnyel kapcsolatos. (FNESZ. 612.) 1. Zsibót, -on, -ru -ra, i [SC5, 7: Zsibolt SC8: Zsibolth SC9: Zsiboth Akv. 1736 —1762: Sivod, Siboth, Szivot, Sivoth, Szivoth, Xsivoth, Zsiboth, Sibolth, Zsibot SchQl—2: Zsibod SchQ3—9: Zsiboth K15, P: Zsiboth K12, Hnt, Bt, MoFnT2: Zsibót]. A török hódoltság alatt pusztává lett, és néptelen volt a 18. század elején is. 1736-tól németek települtek itt meg. 1760-ban a lakosság teljes egészében kicserélődött; akkor magyarok lakták. Csak a 19. század második felétől jelentek meg újra a németek. — 1930-ban 117 magyar és 19 német anyanyelvű lakta. 1970-ben a lakók száma 171. 1966-ig önálló község, jelenleg Szigetvár városrésze. Területi különállását még megőrizte, az utóbbi években villaszerű présházak, hétvégi pihenők épültek itt. — Nh: A község egy völgykatlanban fekszik és csak egy utcasora van, ezért keletkeztek a következő falucsúfolók: Zsibóton egyfelől sütik a pecsenyét, egyfelől borotválkoznak; Zsibót tetejére csak fedél kellene, akkor sátor lenne. — „Zsibóton a harangkötél végire egy becefai legény csontot kötött. A kutyák megéröszték a szagát és rágni keszték. A harang mögkondút. Futták a népek, de a harangozót nëm taláták." (Berze Nagy 2: 402.) — Részlet egy falucsúfoló versből: „Zsibótnak két neve van: Zsibót és Cseszme ..." (Berze Nagy 2: 595.) — Megjegyzés: A régi Zsibót község helyneveit 1—90-ig közöl-