Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

85. NAGYVÁTY Nagyváty: Nagyvágy, -on, -ru, -ra, -i [SC4: Nagy Váth SC5, 6: Nagy Vátty SC8: Nagy Vaty Akv. 1735—1747: Nagyvagu, Nagvag, Nagvagi, Nagy Vagy, Nagy Vad SchQl: Nagy Váty SchQ2—9: Nagy Váty KI: Nagy Vágy, K8, 9, 10, 12. P: Nagy Váty Hnt, Bt, MoFnT2: Nagyváty] — T: 1269 ha/2205 kh — L: 484. A török hódoltság alatt folyamatosan lakott helység. Magyar falu. A múlt század végétől egy-egy német anyanyelvű is élt itt. — 1930-ban 509 magyar és 2 egyéb anyanyelvű, 1970-ben a Nagyvátyi-tanyákkal együtt 496 magyar és 31 német lakta. — P: „a helység nem a mostani helyén [feküdt régebben], hanem a mostani [1865] országút mellett, és nem Nagy-Vátynak, hanem Nagy Városnak neveztetett, minthogy még most is az uradalmi tisztség által így neveztetik. Elfoglalván Szulimán Szigetvárt Zrínyi Miklós idejében, a török vezér az ecclesiának egy nagy harangját Szigetvárra vitette, mely harangon ez irás volt: Petes Péter, mely azt mutatja, hogy ezt a harangot azon nagyvátyi lakos csináltatta, mert most is van még itt Peres navű háznép. Ez a harang most is Szigetben látható a Catholicusok tornyában, de az emiitett név be van öntve. L: még a 120. név magyarázatát! Fcs: „A nagyvátyijak mökhuszták a harangot a drótostótnak, mer püspöknek nészték". (Berze Nagy 2: 401.) Nagyvátyi adatközlőtől jegyezte le Berze „A templomtolók"-ról szóló rövid falucsúfoló történetet. (Berze Nagy 2: 399.) Nagyváty [1326: Nogwagh: Györffy 1: 403, 1211/1252: Wag: uo.] A Váty R. Vágy hn. bizonytalan eredetű. Nem teljesen megnyugtató feltevés szerint a m. R. vagy 'birtok, tulajdon, vagyon' (NySz.) fn.-vel volna kapcsolatban. A régtől használatos Nagy- előtag a falu jelentős kiterjedésére utalhatott; Kisváty-ra nincs adatunk. (FNESZ) 453.) I. Küső utca [Kossuth Lajos u.] U. 2. Bakos köz Űt. Bakos János háza mellett megy egy út a mezőre. 3. Bosznyai köz: Fösö köz [Zrínyi u.] U. 4. Kultúrház É. 5. Kakas köz Köz. Kakasék laktak mellette. 6. Templom köz [Rákóczi utca] U. 7. Iskola É. 8. Templom É. 9. Beső utca [Petőfi Sándor u] U. 10. Cseri ut Űt. II. Vár-domb D, e. A. sz. pinceüreg és falak maradványai fedezhetők fel ezen a dombon. 12. [K12: Csigolafej] Irányfa a Csigolai-gödör fejénél. 13. Csigolaigödör [K10: Csigola völgy; e] Vö, e. 14. [K16: Csigolyafai erdő] Hr, e. 15. Kisvár-högy: Kis-vár högye [K10: Várhegy] D, e. Zsolt Zsigmond leírása szerint: A Fekete-erdőben lévő, három oldalról meredek erdős dombláb ÉK-i lejtővel. Tetején a dombhát felől árok választja el, s így a levágott tetőn körsáv van. A DNy-i dombvonulaton, a sáncároktól kb. 50 m-re, újabb sánc és árok látható. Tipikus földvár. 16. Isten-kut: Isten kútja F. Közismert, jóvizű, foglalt forrás. Felette megújított emléktáblán a következő szöveg olvasható: „Vándor, ha szomjúság gyötör e rengeteg erdőben, állj meg itt az Istenkútnál, vedd az ivókád kezedbe s éltesd szegény Magyar hazát. A bor hevít, a víz éltet. De a bornak ára vagyon, a vizet a természet Istene adja. 1862" 17. [K9, 10: Kanászirtás; sz] 18. Erdőmestör utja Űt. Az erdészlakáshoz vezet. 19. Erdősház Lh. Az erdész szolgálati lakása. [Hnt, MoFnT2 : Nagy váty itanyák] 20. [K10: Csurgó] 21. [K10: Kövös hát] 22. Fekete-erdő [K8, 12, 16: Fekete erdő; e K8, 9, 16: Fekete Erdő; e MoFnT2: ~] Hr, Ds, e. A falutól É-ra lévő erdőség gyűjtőneve. Tölgyes és gyertyános. 23. Dalala, '-ba D, e. A Várhegy keleti lejtője, régen szőlőhegy volt. A nevet Zsolt Zs. 1961. évi gyűjtéséből vettük át, a mi adatközlőink nem ismerték. 24. [K10: Hosszúhát; e] 25. N agy vágy i-erdő : Urbérös-erdő Ds, e. A falusiak, az úrbéresek erdeje volt. 26. [KIO: Kiserdő; e] 27. Fenyős, -be: Fenyves, -be