Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

m. PATAPOKLOSI folyás] Vî. A szomszédos egykori uradalom gazdájáról, a Széchenyi családról. 28. Szároz-ág [K12: Szárazág K14: Szároz ág, Száraz Ág P: Szárazági] S, 1. Kérgen erdő volt. A közepét kivágták, a két széle továbbra is e maradt. 29. Szödrös ut Út. Eperfák szegélyezték. Ma már csak néhány van belőlük. 30. Darabos, -ba [K14: Darabosi sűrű] S, e. 31. Csont-vőgy [K14: Csonka] S, e. 32. Barkócás, -ba Űt. Hatalmas berkenyefák szegélyezték. 33. Barkócás, -ba [K14: Berkenyefai. Berkenyefai dűlői; sz] S, sz. Az ugyanilyen nevü út mellett. 34. Kis-főd: Kis-födi-dűlő [K14: Kis dűlő; sz] S, sz. Viszonylag kis terület. 35. Föső-mező [K12: Felsőmezei; sz] S, sz. A határ E-i részében. 36. Berencsi-málom-árok: Malom-árok Vf. 37. Berencsi-rét [K14: ^] Vö, S, r. 38. Gyócs-Peti-rét S, r, 1. A név eredetét nem ismerik. 39. Legelő, -be: -re S, 1. A Legeltetési Társulaté volt. 40. Szároz-ági-dülő [K14: Szározág alfa, Szároz ág állja] S, sz. A Szároz-ág (28) nevü legelőerdőtől D-re. 41. Görbe-fődi-dülő S, sz. Egykori alakjáról. 42. Kopolási-dülő S, sz. Területén régen kisebb vízállások = kopolák voltak. 43. Hosszifőd: Hosszi-fődi-dűlö [K14: Hosszú dülő] Do, sz. A leghoszabb dűlő a határban. 44. Egrör alja: Egör alla: Egör-alji-dülö [K14: Egeralja, Egeraljai dülő MoFnT2: Egerági-rész] S, sz. A. sz. régen itt falu volt Egerág néven. A dűlőben cserepeket találtak. 45. Lapos-högy: Basáli-högy [K14: Lapos Hegy] S, sz, sző. Felszínéről és Basallal való szomszédságáról. 46. Lapos-högy alja: Lapos-högy alla [K14: ~] S, sz.. A Lapos-hegytől D-re. 47. Malom, ^hó: Berencsi-malom [KI4: Berentsi Malom P: Berencs] Ma volt. P. sz. „egy kis kotyogó malom". 48. Berencs, -re: Berencsi-vár Csak a név őrzi az egykori település emlékét. A. sz. 'fajkos' •= kicsapongó, nagy természetű nép lakott itt. Űrvacsorára Patára jártak. A középkori Berencs falu nevéhez lásd: Csánki: II./591. 49. Dombhát: Dombháti-dütő