Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

tár É—D-i irányú tengelyéhez viszonyított fekvéséről. 103. Basali-mező: Basalisarok S, sz. Basal faluval határos. Jj04. Malomház [K14: Malom] Ma. Az egykori vízimalom. 105. Malom, -ba: Kesztheji-malom Ma, a régi vízimalom mellett építették. Volt tulajdonosáról. 106. Szecsődi-ház : Trung-ház É a malom mellett. Volt tulajdonosairól. 107. [K14: Berentsi kert] 108. Kendörfőd [K14: Kender Földek] S, sz. 109. Országuti-dülő [MoFnT2 : Sportpálya] S, Ds, sz. A szigetvár— nagybajomi országút mellett 110. Csikos-tó S, Mf, sz. Kiszáradt tómeder. A. sz. a tóban sok volt a csík. 111. Határ-árok: Gyöngyös: Gyöngyös-patak [Bt, MoFnTl, 2: Keleti-Gyöngyös] Vf. 112. [K14: Fekete tuskosi, Fekete tuskosi Rét] 113. Némöt-rét [K9: Németrétre, sz K12: Németréti K14: ~] S, sz. A. sz. németajkú parasztoké volt. 114. [K9: Németirtás; sz K14: Németh irtás, Német Irtási Földek, Német Irtási Rétek] 115. Asó-mező [K14: Réti földek] S, sz. A határ DNY-} részében. 116. Országút [K9: nach Szigetvár, Űt] Üt. A Szigetvár—Nagybajom közötti műút. Az adatközlők nem ismerték: 74. K9: Kétutkőzti; sz — 84. K14: Belső rét — 86. K9: Külsq; 1 — 90. K14: Kusztos Szilvás — 91. K14: Szölösi szilvás — 107. K14: Berentsi kert — 112. K14: Fekete tuskosi, Fekete tuskosi Rét — 114. K9: Németirtás; sz K14: Németh irtás, Német Irtási Földek, Német Irtási Rétek. Nem tudtuk lokalizálni: P: Bónis; erdő, ,mely valamely névről vette nevezését'. Az írásbeli nevek forrásai: K9 = 1855: BmK 5 — K12 = 1865: Kat. térkép — K14 = 1841, 1842, 1857 U 414, 415, 416 — P: 1864 — MoFnTl: 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1979. Gyűjtötték: Major Anna főisk. hallgató és dr. Rónai Béla főisk. tanár. — Adatközlők: Bányász István 54, Biczó Ferenc 74, Györkő János 32, Kiss Tibor 40, Kósa János 55 és Vesztergom György 74 é. 80. CSERTŐ Csertü, -n, -rü, -re, -i: Csertő, -n, rü, -re, -i [SC2, 3, 5—7: Csertü, Csertü SC4, 8—10: Csertő Akv. 1745—1789: Zerthu, Czertu, Csertü, Cserti, Csörtő, Csertő K9, 12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Csertő] — T: 1424 ha/2474 kh — L: 7:06. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott helység. A 18. század elején lakói magyarok, köztük néhány szláv nevű is élt. A 18. század második felétől feljegyeztek néha egy-egy német nevűt is. A múlt század folyamán alakult ki a falutól D-re a Belsőmajor, többségében magyar lakossággal. Jelenleg ez is a község belterületéhez tartozik. — 1930-ban Csertőnek 270 magyar, Belsőmajornak 164 magyar és 1 német anyanyelvű lakója volt. 1970-ben Csertő községben és külterületén 706 magyar és 9 német lakott. — P. sz. „A község Csertő név alatt volt ismeretes a múltbari, úgy a jelenben is; nevét nyerhette az ezen határban bőén tenyészett cser erdőről — azonban jelenleg alig van erdő a határban. Emlék után feljegyezhetjük, hogy magyarok lakták és lakják máig is a községet". — A. sz. cser erdő volt a falu helyén. Ezt kiirtptták, de a fák töve sokáig megmaradt a földben. Csertő [1360: Chertw: Csánki 2:598]. A m. cser 'cserfaerdő' és tő 'alsó rész, alulsó vég' fn. összetétele. (FNESZ. 162.) 1. Főszög Fr. A belterület É-i része, a Fő utcának a Templom-tói É-ra eső szakasza. 2. Szikszai köz. Köz. A Temető felé vezető út belterületi része. A Szikszai család házáról, amely a köz elején áll. 3. Tátika, -ba [Zrínyi u] U. Az utca az azonos nevű dűlőbe vezető út belterületi szakasza. 4. Mátyás köz Köz. Az itt lakó Mátyás családról. 5. Szobor, -hó: Hősök szobra Szo. Az 1. világháborúban