Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás
7 9. SOMOGYAPÁTI Apáti: Somogyapáti, -ba -bu, -ba, apáti: somogyapáti [SC2: Apáty SC3, 7, 9: Apáthi SC4, 6, 8: Apáti Akv. 1735—1797: Appati, Appathi, Apáthi, Apáti K9, 12, P: Apáthi K14: Apáti Hnt, Bt, MoFnT2 : Somogyapáti] — T: 1006 ha/1765 kh — L: 473. A török hódoltság végére valószínűleg elnéptelenedett. A 18. század elejétől újra lakott helység. Lakói ekkor még jobbára magyarok. 1735-től egy-két szláv nevű család is élt itt. A németek 1759-ben érkeztek ide. A 19. század közepén 24 házban magyar, 13 házban német és 5 házban szláv nevű lakó élt. A múlt szazad végére a közr ség lakói mind magyar anyanyelvűek. — 1930-ban 360, 1970-ben itt és a külterületen 478 magyar élt. — P. sz. „Ezen község már a 14. században állt és az Adorjáni Apátság birtoka vplt, de a 16. század vége felé Szigetvár bevételével vagy a törökök általi elpusztításával ezen község is elpusztult és csak a 17. sz. közepe felé a Tunyi család birtokába jutván, ezek által több községbeli vegyes ajkú és vallású úgymint római Catholikus és református lakosokkal népesíttetett be". — Néhány család ma is őrzi az ország más részeiről, főként Észak-Somogyból való származás emlékét. — A. sz. a falu a határában állt egykori apátságról kapta a nevét. A falu régen Adorján puszta alatt volt, a mostani helyen pedig a temető. Somogyapáti [1332—7: Apaíi: Ortvay: EgyhFöldl. 1:301; 1895: Hnt. Apáti a.]. Az Apáti hn. a m. apát 'apátság élén álló szerzetes főpap fn.-nek a birtoklást kifejező -i képzős származéka. Tkp. értelme 'apáté'. A falu valamely apátságnak volt a birtokában. A megkülönböztető szerepű Somogy- [1895: Hnt. 30] előtag a régi hovatartozásra utal. (FNESZ. 576.) 1. Viszlói ut [K9: nach Viszló; Üt K14: ~] Üt. A falutól É-ra fekvő Somogyviszlóba vezető bekötőút. 2. Major, -ba: Téeszmajor Maj. 3. Pásztorház É. Régen a község csordása és kanásza lakott benne. 4. Bikaistálló Ê. 5. Kocsma, '-ba: Községkocsma É. A község tulajdona. A kocsmárosok bérbe vették. 6. Föszög. Fr. A templomtól É-ra. 7. Fő utca [~] U. 8. Református harangláb. É. 9. Pálinkaház É. A Bphár család tulajdonában volt. 1Q. Takarékszövetkezet É. 11. Téesziroda É. 12. Tanács, -ra: Jegyzőség, -re É. Az egykori körjegyzőség, a mai községi közös tanács épülete. 13. Óvoda, '-ba É. 14. Kultúrház É. 15. Pap-kert k. 16. Templptn utca: Zrínyi utca [Zrínyi u] U. A templommal szemben, Ny—K-i irányú. Az 1920 utáni években épül be. 17. Orvosi rendelő: Feketelécös É. A második név a telket az utca felől szegélyező léckerítésről, amelyet kátránnyal mázoltak be. 18. Bót, -ba É. A falu vegyeskereskedése. 19. Templom, -ba A katolikusoké. 20. üszög Fr. A templomtól D-re. 21. Régi-iskola É. Ma pedagógus szolgálati lakás. 22. Magtár É. Eredetileg uradalmi terménytároló, később Mester Gyula gabonakereskedő tulajdona volt. 23. Góré, -hó É. A Magtár mellett a csöves kukorica tárolására. Mester Gyula egykori gabonakereskedő tulajdonában volt. 24. Uj-iskola: Nagy-iskola É. 25. Napközi É. Az iskolához tartozik. 26. Kis utca: Petőfi utca [Petőfi u] U. 27. Kesztheji-daráló É. Darálómalom. Volt tulajdonosáról. 28. Műhej, -be É. Itt folyik az általános iskolások politechnikai oktatása. 29. Iskola-kert : Gyakorló-kert k az általános iskolai tanulók kezelésében. 30. Posta, '-ra É. 31. Régi posta É. Ma lakóház a Kósa család tulajdonában. 32. Tüzojtószertár É. 33. Kovácsméhel É. A község tulajdona volt, és a fogadott kovács dolgozott benne. 34. Tasóka, '-ra: Adorján, -ba: Adorjánpuszta [Csánki 2:585: Adorján SC6: Adarián Akv. 1768—1777: Adorjány, Adorján, Oderjan K9: Adorján K12: Adorján puszta P: Adorjáni puszta Hnt, Bt, MoFnT2: Adorjánpuszta] Lh. A 17. század végén volt némi lakossága, aztán elnéptelenedett.
