Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

77. SOMOGYVISZLÓ Viszló: Somogyviszló, -n, -ru, -ra, -ba, -bu, -ba, .-i: viszlai [SC2, 4, 7, 9: Viszlg SC3: Visio SC5—6, 8: Viszló Akv. 1740—1780: Visio, Viszló K12, K14, P: Viszló, Hnt, Bt, MoFnTl: Somogy viszló] — T: 1265 ha/2199 kh — L: 411. A tör.Ök hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott helység. Lakói azóta is magyaroK. Itt csak elvétve akadt egy-egy nem magyar anyanyelvű. — 1930-ban 418 magyar és 2 német (a belterületen) és 73 magyar anyanyelvű lakott a külterületén. 1970-ben összesen 416 magyar élt a faluban. — A. sz. a törökök elfogtak egy embert, odakötötték a lóhoz, s azt kiáltozták: Viszló! Visz ló! Ebből lett a falu neve. Ez a népi magyarázat rokon azzal, amelyet P. jegyzett föl: „Mivel a község Zselic dombaljban fekszik, hihető, nevét onnét vette, hogy ott vitte az embert a ló, a. m. viszló". Ugyancsak — P. sz. mindig is ez volt a neve. Arra nem emlékeznek, honnan népesült be, de lakói tősgyökeres reformátusok. Somogyviszló [1403: Somoghwyzlo: Csánki 2: 656; 1332 — 7: Vizlo; Ortvay: EgyhFöldl. 1: 3Ö7]. A ViszZó hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vÖ. 1299: Wyzlou szn. (ZichyOkm. 1: 97). Az alapjául szolgáló szn. forrása a szláv VecesZau. 'Vencel' szn. A.Somogy- előtag az egykori megyei hovatarozásra utal. (FNESZ. 579, 698.) 1. Petőfitelep [~] Fr. Régen uradalmi major. A falu legkésőbben kiépült része. Főként az egykori uradalom volt cselédei települtek ide. 2. Főszög. Fr. A falunak-a templomtól fölfelé, azaz É-ra eső része. 3. Fő utca [Kossuth Lajos u] U. Nagyjából É—D-i irányban halad. 4. Kovácsmühej: Kovácsméhel É. A falu fontos középülete volt. 5. Kovácsház É. A községi kovács szolgálati lakása volt a Kovácsműhely mellett. 6. Községház: Községháza É. Egykori rendeltetéséről. Ma â somogyapáti községi közös tanács kirendeltsége. 7. Hadnagy köz Köz. Az itt lakó Ambrus család ragadványnevéről. A. sz. sok Ambrus nevű élt a faluban, s közülük áz egyik családot Hadnagynak hívták, mert a családi hagyomány szerint valamelyik ősük hadnagyi rangot kapott. 8. Kis utca: Rövid utca U. Csak néhány ház áll benne. 9. Bót, -ba: Kocsma, '-ba É. Az ÁFÉSZ kezelésében lévő létesítmények ugyanabban az épületben. 10. Vőgy, -be [Széchenyi tér] Tér. A falu közepetáján lévő mély fekvésű terület, amelynek egy részén fák vannak, parkszerű; a másik része pedig fűvel benőtt rétség, alkalmi libalegelő. Hivatalos nevét nem használják. 11. Falukut. Kút. Az uradalom ásatta a Völgy ÉK-i szélén. Mély és bővizű volt. Ebből itatták a munkában levő lovasfogatokat, s innen hordták a vizet a szőlők permetezéséhez. 12. Sarki utca U. A belterület K-i sarkán. Erről kapta az elnevezését. A Pálinkafőzőhöz vezetett. 13. Pálinkafőzősarok Fr. Itt működött régen a falu pálinkafőzője. 14. Nagy-hid Híd. A Völgyet vízgyűjtő árok szeli át. E fölé építették. Méreteit tekintve a legnagyobb a belterületen. 15. Pap köz Köz. A pap házához vezet. Ez a kezdete a Csertő felé menő földútnak. 16. Templom, -hó A református felekezetű lakosság temploma. 17. Pásztorház É. A falu pásztorainak szolgálati lakása a templom mögött. Ügy tudják, hogy valamikor ez volt az iskola. 18. Iskola, '-ba É. A falu általános iskolája. Ma már csak az alsó tagozat tanul benne. 19. Aszög Fr. A falunak a templomtól D-re fekvő része. 20. Nagy-árok: Gyöngyös: Gyöngyös-patak [Bt, MoFnT2: Keleti-Gyöngyös] Vf. 21. Kis-árok: Avasi-árok [P: Cserit MoFnT2: Hárságyi-vízfolyas] Vf. 22. Hárságyi ut Üt. A Somogyhárságyra s onnan Magyarlukafára és Vásárosbécra vivő bekötőút. 23. [K12: Somfakuti; e] 24. [K12: Malomsarki malomi; sz, r] 25.