Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

Az adatközlők-nem ismerték: 19. K2: Viehweide der Unterthanem — 22. K2: Belső Szélly — 26. K3: Szála Gödör; e — 30. K12: Téglaházi földek — 35. K3: Keskeny ut — 51. K3: őkeli Völgy; e — 53. K2, 3: Arats Mosgo; sz — 57. K2, 3: Teleki, Teleki Mező; sz — 66. K2: Kútfő Rét; r K12: Kútfői rétek — 74. K2: Baranelles, Bara melles; e — 77. K12: Cserirét — 81. K2: Weingebirg der Unterthanem — 85. K2: Herrschaftliche Weingebirge; sző — 89. K2: Gerik Föld, Gerék Föld K3: Kerek Föld: Kerék Föld; sz K12: Kerék föld 90. K2, 3: Kutos: Kutos Rét; r — 93. K2: Puszta Gender föld, Buszta gender Föld; e, r — 94. K2: Selegi Mezi, Szelegy Mező K3: Selegi Föld; sz — 103. K2, 3: Arats Gatsa; e — 104. K3: Czene Gödör, e — 106. K2: Stein Bruch — 107. K2: Gotono — 108. K2: Gatsa; e. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K2 = 1780: PvT 16, PvT 22, PvT 1, PvT 11 — K3 = 1800 k: PvT 4, PvT 5 — K12 = 1931: Kat. színes birtokvázlat — MoFnTl:. 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1979. Gyűjtötték: dr. Vargha Károly főiskolai tanár (1952), Csirke Ernő főiskolai hallgató (1972) és Péteri Ferenc igazgató tanító (1976). — Adatközlők: 1952-ben: Kasler Jakab 78, Marter János 60, Neumann Ferenc 64 és Weber János 33 é, 1977-ben: Radnai Ferenc 83, Steiger József 53 és Szőnyi János 62 é. 76. SOMOGYHATVAN Hatfan: Somogyhatfan, -ba, -bu, -ba, -i: Kámány Kámán: Hatfankámány: Hatfankámán, -ba, -bu, -ba, -kámány

i [SC2, 3, 5, 6, 8—9: Hatvan CS2: Kalmány Akv. 1789—1847: Hatvan Akv. 1765—1821: Kámány, Kaman, Kamán K12, 14, P: Hatvan Hnt: Bt, MoFnT2: Somogyhatvan] T: 1350 ha/2346 kh — L: 550. Hatvan a török hódoltság alatt folyamatosan lakott helység. A 18. században lakói között kuriális nemesek is éltek. Lakói magyarok. — A 18. század elején népesült be Kámánpuszta, többségében magyar lakókkal. Közöttük német és szláv nevűek is akadtak. Kámánpuszta, más néven Hatvanpuszta jelenleg a község belterületéhez tartozik. — 1930-ban Somogyhatvannak 524, Kámánpusztának 81 magyar anyanyelvű lakója volt, 1970-ben 559. — P. sz. „A Zseliczi vidék itt kezdődik .. . e' község úgy is mint reformált vallású egyház igen régi, mert már 1696-ig esztendő előtt hihetőleg virágzott". — Az adatközlők a falu nevének eredetéről ugyanazt tudják, amit P. részletesen előad. A falu régen a mai Ági-dűlőben lehetett, és a török időkben virágzó református egyházközség volt. A felszabadító harcokban csaknem teljesen megsemmisült. A megmaradt lakosság ekkor húzódott a falu mai helyére, amely sűrű bokrokkal benőtt terület volt. Elsőként egy Kálmán nevű család telepedett meg itt, s az új helyet róla nevezték Kálmán száZZósnak, röviden Kámány-nak. — Fcs.: Egy régi vers sorra veszi a környékbeli falukat, s röviden minősíti őket. „Hosszi biklás Kálmáncsa — Bancos Kámán — Büszke Viszló — Jó könyeres Merenye." Az adatközlők nem tudják, hogy a falu neve (Kámán) előtt a bancos jelző mit jelentett. Somogyhatvan [1421: Hatwan: Csánki 2:511]. A Hatvan hn. a m. hatvan tőszámnévből keletkezett, de a névadás részletei homályosak. Talán 60 házas (telkes) falu lehetett? — A megkülönböztető szerepű Somogy- előtag az egykori mpgyei hovatartozásra utal. (FNESZ. 266, 577.) 1. Főszög Fr. A Templomtól É-ra. 2. Bikaistálló É, erre a célra szolgált. Ma a tsz istállóként használja. 3. Pásztorház É a Bikaistálló mellett. Régen a falu kanásza és csordása lakott benne. 4. FŐ utca U. Nagyjából É—D-i irányú, és a falu nagy részét magában foglalja. 5. Tüzojtó szertár É. 6. Köz, -be A Cögölédi útnak a falu belterületére eső kezdete. Idők folyamán horhos lett belőle. 7. Kössegház: Tanácsteröm É. Múltbeli rendeltetéséről. 8. Templom, -hó: Református templom. 9. Aszög Fr. A Templomtól D-re. A két szög régen eléggé elkülönült. Külön pász-