Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

németség vándorolt be; századunk elejétől néhány katolikus magyar is megtelepedett itt. — 1930-ban 23 magyar, köztük kettő az őslakók maradéka, és 304 német lakta. 1970-ben a külterületi lakókkal együtt 212 magyar és 13 német a lakók száma. Almáskeresztúr [1296: Keruchur: Györffy 1:325]. A Keresztúr hn. a m. kereszt és úr fn. összetétele. Arra utal, hogy a falu templomát a Szent Kereszt tiszteletére avatták fel. Az Árpád-kor szokása szerint nemcsak a szenteket, hanem a megfeszített Jézus keresztfáját is urazták. Az Almás- [1902: Mező: Hiv. Köz?. 2:1124] előtag az Almás patak mellékére utal. A korábban használt Tóthmegkülönböztető elem [1773: Totth-Keresztur : LexLoc. 206] az egykori horvát lakossággal kapcsolatos. (FNESZ. 48.) 1. Cigánylakás Fr. 2. Pásztorház É. 3. Bikaistálló É. Régen itt tartották a község bikáját, ma a termelőszövetkezet istállója. 4. Kultúrház É. Itt van a tanácsi kirendeltség is. 5. Pája. '-ra. A Kovács-domb alatti legelő darabja, amit futballpályának használnak. 6. Kovácsműhel É. 7. Járványkórház É. Elsősorban a múlt században használták, ma üresen áll. Elkülönítő helyiség volt, a ragályos betegeket vitték ide. 8. Kovácslakás: Bognárlakás É. A falu által fogadott kovács vagy bognár szolgálati lakása volt. 9. Iskola: n. Súl 'Schule' É. Jelenleg üresen áll, mert már az alsó tagozatosok is Mozsgóra járnak. 10. Köztér: Berök, -be Mf, park. A falu közepén, a két házsor között folyik a Porovica-patak. Környéke árterület, ezért maradt beépítetlen. 11. Buszváró É. 12. Hid, -hó Gyaloghíd a patak fölött. 13. Templom A róm. kat. templom a falu közepén, a patak partján épült. Itt található a Köröszt, a Hősi emlék és az Országzászló is. 14. Csarnok É. Tej begyűjtő hely. 15. Pálinkaégető: n. Prándavájhita 'Branntweinhütte' É. 16. Fő utca [~] U. A falu egyetlen, kb. 600 m hosszú utcája. 17. Bót É. 18. Hid: Nagy-hid Híd. 19. ^Református templom>: Libalegelő [K2: Viehweide der Unterthanen]. Az adatközlők szerint itt állt egy református templom, amelyet még a németek betelepítése előtt építettek. Ezt az új telepesek lebontották, anyagából építették fel az iskolát. 20. Református iskola É. Jelenleg magánház. 21. Rektor-domb: n. Rëktarperih 'Rektorberg' D, Űt. A faluból kivezető út egyik szakaszát nevezik így. A rektornak (= a református elemi iskola tanítójának) volt itt illetményföldje. 22. Malom [K2: Belső Szélly]. A malomépület már nincs meg. A K2. térképen belterületi színnel jelzett, házak nélküli terület, talán a Belsőség szó torzult alakja. 23. Malomi-rét Mf, r. 24. Mozsgai ut Űt. 25. Szimándli, -ba Ds, sz, e. Szomszédos az azonos nevű mozsgói határrésszel. 26. [K3: Szála Gödör; e, Vö] 27. Almamelléki ut Üt. 28. Határi ut Üt. Két község határán vezet végig. 29. Tükés, -be [K12, MoFnT2: ~] Ds, e. 30. Kdrikósdomb [K12: Téglaházi földek] D, sz. Kerek dombocska. 31. Magaslesi-tábla Ds, sz. Valamikor itt magasles volt. 32. Handli-gödör G, 1. Az itt lévő erdőt kiirtották, s egy Handli nevű ibafai lakos művelte a területet, később az uradalom konyhakertészete volt. 33. Elekmajor Hr, Ds, sz, e, 1. 34. Nagy-hid Híd, áteresztő. 35. [K3: Keskeny ut] Üt. 36. Dögkut É. 37. Porovic, -ra: Porovic-domb [K2, 3: Borovitza, Borovicza Hegy; sz] D, 1. 38. Ököllö: n. Ëkala [K2: Okelly; e, r K12, MoFnT2: ~] Vö, 1. A néphagyomány szerint a katonatartás idején a községbe szállásolt katonák gyakorló, „öklelő" helye volt. Valószínűbb, hogy ökörélés "ökörlegelő' lehetett. 39. Hálaisten-fa. Itt a dombon áll egy magas akácfa az ibafai út mentén. Amikor ezen az emelkedőn felértek idáig, akkor mondták, hogy: Hála Isten! 40. Ibafai ut Űt. 41. Polétár-fődek Ds, sz. Az 1920-as években osztották ki. 42. Nyerges [K2, 3: ~; sz] D, sz. Alakjáról nevezték el. 43. Fősőerdő: Kössegi-erdő : n. Kmáváld 'Gemeindewald' Ds, e, sz. A 18. században be-