Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

'-ra D, e. Az 1918—1921 közötti szerb megszálláskor a dombon a szerbek őrparancsnokságot építettek őrszobával és kilátóval. 148. Szerb-gunyhó, A szerb határőrség épületének nyomai. 149. Köröszturi ut Űt. 150. Prágai-hid Híd. 151. Bögöri-rét [K3: Bögöri Rét; r K9: Bőgőr; 1, r K12: Bögör; r P: Bögördülő; r] V, Mf, r. Csánky „Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában" c. művében Bögör, Beger néven, mint Árpád-kori falut említi. Lásd még Györffy 1:290. 152. Bögör, -be [K3: Bögör; e, benne sz darabocskák MoFnT2 : Bögör] Ds, e. 153. Almás [K3: Almás Flus Bt, MoFnT2 : ~] Vf. 154. Almási-rétek : Nagy-rétek: Nagy-Almás-rét [K9: Gratia; r P: Graczadülő; r] Mf, r. 155. Szigedvári ut: Kövesut [K3, 4: Weg von Szigeth, Weg von Szigeth, Weg von Szigeth nach Mosgó, Szigether Weg, Szigetvárról] Űt. Szigetvárra vezet. 156. [K3: Wirthaus] É. Uradalmi csárda volt a Kaposvárról Pécsre, ill. Szigetvárra elágazó utak kiindulópontjánál. 157. Szemmiklós, -ra [SCI: Sz. Miklósi predium SC2: Szent Miklós SC3: Sz. Miklósi hegy SC4: Szt. Miklós puszta Akv. 1735—1799: Szen Miklós, Sz. Miclos, Szent Micklossi puszta SchQl, 2: Sz. Miklós SchQ3—9: Szent-Miklós K3: Schafflerhof K9: Sz. Miklósi Puszta: belsőség, e, 1 P: Puszta Sz. Miklós Hnt: Szentmiklóspuszta] M. Lh. Igen régi puszta, jelenleg a tsz központja és majorja. A középkorban falu lehetett. Csánki 2:527. A török hódoltság alatt vált pusztává. Az 1730-as évektől a szőlőhegyén folyamatosan élt pár család (magyarok, németek). A 18. század első felében létesült a majorság, mely a század második felében gazdasági központtá lett. 1930-ban 142, 1970-ben 15 magyar lakta. 158. Diós, -ba Ds, sz. A 19. század közepén a birtok tulajdonosa 10 kh területen diófát ültetett. Mostanra alig néhány maradt belőlük. 159. Rájnër ut Űt. A mellette lévő föld tulajdonosáról nevezték el. 160. [K4: Schitterer Wald; e] 161. Kis-erdő [K9: Kis Erdő; sz P: Kis erdői dülő; sz] Ds, e, sz. Az irtás után is meghagytak itt pár holdnyi erdöcskét. 162. [P: Tarkallóalsóidülő; sz hegyes] 163. Szenes ut: Szenes Űt. Az Alsó-szöllőhegyben lakó családok ezen közlekednek a faluba. 164. Főső ut Űt. A szőlőhegy északi végén vezet. 165. Körtéjösi-domb [K9: Körtvéllyes; belsőség, e, 1 P: Körtélyesi dülő] D, e. 166. Ásó-erdő [K9, 12, P, MoFnT2: Alsó erdő; e] Hr, Ds, e. A község déli erdőterületének összefoglaló neve. 167. [K3: Rókós; sz darabocska, a legkorábbi, 1803 előtti térképen szerepel csak, később e. K9: Rókás; e, 1 P: Rokási dülő; e] 168. Tölös, -be Ds, e. 169. [K3: Farkas Fa, Farkasfa; e P: Farkasdülő; e K9: Alsó Farkasfa; belsőség, e, 1]. A Farkasfa(lva) névre lásd Csánki 2:482. 170. [K3: Urod, Rét; r K9: Százvölgy; r] 171. Csertői halastavak Tó. 172. Halastói-tábla S, sz. 173. Szemmiklóspuszta [K3: Praedium Sz. Miklós K12: Szentmiklósi puszta] Ds, sz. 174. Pálinkaházi ut: Pálinkás ut [K3: Nach Fünkfkirchen K3: Fünf Kirchner Weg K9: von Turbék; út] Űt. Az ősi Kaposvár—Pécs országút mozsgói szakasza. 175. Gesztönye-csapás S, sz. 176. Ásó ut Űt. 177. Mestör Ferkóköröszt Ke. 178 Ásó-szöllőhögy [K3: Mosgoer Weingebirg, Szöllő Hegyek; sző K4: Weingebirg; sző K9: Mosgoi hegy; sző K12: Alsószőlőhegy Hnt, Bt: Alsószőlő MoFnT2: Alsóhegy P: Mosgódülő; sző] Hr, Do, sző, Lh. Mozsgó, Szigetvár, Csertő, Zsibót, Becefa és több Dráva-parti község lakosainak szőlőhegye. A múlt században kezdődött benépesedése. Lakossága Mozsgóéhoz hasonlóan vegyes nemzetiségű. A nemzetiségi átalakulás is szinte együtt történt. 1930-ban 476 magyar és 1 egyéb anyanyelvű, 1970-ben 193 magyar lakta. 179. Messzelátó Dt, sző. 180. Koronics-köröszt Ke. 181. Fenyősi ut Űt. Fenyősi szőlője mellett vezet. 182. [K9: Szt. Miklósi hegy; sző K9: Szentmiklósi; sző P: Szent Miklósi dülő; sző] 183.' [K9: Kis Rét; sz P: Kisrétidülő; r] 184. Galambos, -ra [K9: ~; M] D, sz. Száz .éve még erdő, irtása után majort létesítettek juhászat céljából. 185.