Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

szint egyenes, részint gödrös, határos Viszló községgel". 73. Kiráj-gát: Királgát A Zentaytanya előtt NY-ra a rétből kiemelkedik egy keskeny földhányás. A hagyomány sz. a törökök ezzel rekesztették el az Almás vizét a szigetvári vár ostromakor. 74. Sorompó, -hó A volt vasútvonal és a Szigetvár—Kaposvár közötti műút találkozásánál. 75. Zentaitanya: Sindölösmalom : Staubmalom [MoFnT2, Hnt: Zentaytelep] É és Kert, gyű. A vasút és a műút határolja két oldalról. Régi és utolsó tulajdonosáról, illetve a tetőfedés anyagáról. 76. Balázsifődek [K12: Balázsi MoFnT2: Balázs-dűlő] Ds, Do, sz, sző 77. Bakitya-högy [K9: Bakittya K12: Bakitya P: Bakittya dűlő Hnt, Bt: Szőlőhegy] Dt, D, Ds, sző P. sz. „Szöllő, magasan fekvő". 78. Kiráj-rét: Királ-rét [P: Királfelsőidűlő] Mf, Völgy, r. A Király-gáttól (73) D-re. P. sz. „Rét". 79. Cigántelep: Cigánytelep [MoFnT2, Hnt: Cigánytelep] Régen cigányok laktak itt. Megszűnt. 80. - Bidërman-agácás Do, Völgy, e. Régen báró Biedermann Ottó örököseinek birtoka. 81. Biderman-gyümölcsös [P: Völgyes dűlő] Do, gyű. 82. Almás-rét [K12: Királyalsó P: Király alsói dűlő] S, Mf, r. P. sz. „Rét". Az adatközlők nem ismerték: 25. K9: Hársas — 26. K9: Gyertyános — 30. K9, P: Vallási völgy — 31. K9: Döbör P: Döbördűlő — 58. K9, P: Planina — 64. K9, 12, P: Delnicza. Nem tudtuk lokalizálni: P: Pucsipergnodűlő, legelő, lejtős. Az írásbeli nevek forrásai: K9 = 1854: BmK 596 — K12 = 1865: Kat. térkép — P: 1865 — MoFnTl: 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1979. Gyűjtötték: dr. Vargha Károly főisk. tanár és dr. Rónai Béla főisk. tanár. — Adatközlők: Marosvölgyi József 60, Papp Mihály 70, Sáfár Ferenc 74, Salló József 7*1 és Teleki Sándor 7« é. 7 4. MOZSGÖ Mozsgó, -ba, -bu, -ba, -i ~ mozsgai: n. Musk, in, fun, áf Musk [BC4: Mosgov SCI: Mosgaj predium SC3, 5, 8,9: Mosgó SC4, 6: Mosgo Akv. 1730—1756: Mosgov, Mosgo SchQl—9: Mosgó K3—5, 9, P: Mosgó Hnt. 1893—1973, Bt, MoFnT2 : Mozsgó] — T: 2176 ha/3782 kh. — L: 1205. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott helység. A 18. század elején néptelenedett el. 1726 tájban magyar és horvát nevűek kezdték benépesíteni; később németek érkeztek. A 19. század első felében a három nemzetiség egyenlő arányban szerepelt. A század második felétől a magyar nyelv kezdett általánossá lenni. — 1930-ban 681 magyar, 9 német és 1 horvát anyanyelvű, 1970-ben külterületével együtt 1229 magyar lakta. — A község nevét Kollárovics Sebestyén plébános a História Domusban (1760-ban) a következőképpen magyarázza: A Porovicza-patak a környék jobbágyasszonyai számára Mosó-hely volt, vagy ebből ered a Mosgó név, vagy a horvát Mozga ,öszvér' szóból. A török uralom idején az idetelepített illir lakosság ugyanis az Ödön-völgyben öszvért tenyésztett. Mozsgó [1375: Mosgow: Csánki 2:509]. Bizonytalan eredetű. A szb.—hv. Mozge [többes sz.] és a Mozgovo hn.-vel való összevetése nem megnyugtató. — A falut korábban Dombró-nak [1330: Domburou: Györffy 1:298] hívták. Ennek forrásához vö. szláv *dobrava 'tölgyerdő, liget'. A falu környékén jelenleg is nagy erdők vannak. (FNESZ. 434.) 1. Máttyás kiráj utca: Főső utca: Pógár utca [Mátyás király utca] U. Ebben lakik az őslakosság. A többi utcánál magasabban fekszik. 2. Faüzem É. 3. Pozsonyi utca: 7ísó utca: Békaretyögtető: Lipovác [Pozsonyi utca] U. A Lipovác név ritka, csak az emlékezet őrzi. Ebben az utcában vannak a legrégibb házak.