Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás
7 1 . IBAFA Ibafa, '-TI, '-ru, '-ra n. Ivdfâ, in, fon, auf Ivafá [BC6 —8: Ibafa Akv. 1744—1760: Ibanffa, Ibaffa, Ibafa SchQl— 9: Ibafa K8, 9, 12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Ibafa] — T: 1303 ha/2265 kh. — L: 322. A török hódoltság után puszta. 1744—1745-ben horvátokkal népesült be, s rövidesen a környék legnagyobb lélekszámú helysége lett. A 18. század végén lassú német és magyar betelepülés kezdődött. 1832 után a németek száma rohamosan nőtt, és a század második felében már német többségű a falu. Századunk elejére a horvát nyelv eltűnt a faluból. — 1930-ban 289 magyar 292 német anyanyelvű lakta; ez utóbbiak többsége beszélt magyarul. 1970-ben Ibafán és külterületén 240 magyar és 76 német élt. — Országszerte nevezetes az ibafai pap fapipájáról szóló dal és a községben levő pipamúzeum. (Ibafa történetéről, a helynév alakulásáról 1. részletesebben: Vargha Károly: Ibafa. Falutörténeti vázlat és földrajzi névgyűjtés 1954. Különlenyomat a Baranya megyei Levéltár 1968. évi Évkönyvéből.) A Pesty Frigyes-féle adatszolgáltatás idején (1864) Ibafát vegyesen lakták magyarok, németek és horvátok. — Megjegyzés: Közigazgatásilag Ibafához tartozik újabban a nemrég elnéptelenedett Gyűrűfű község területe. A területi együvé tartozást az új térképek már feltüntetik (Bt, MoFnT2). A régi térképek délszláv eredetű neveit a német telepes lakosság nem vette át, vagy eltorzítottan használta. A mai magyar és német anyanyelvű adatközlők a térképi nevek nagy részét ismerik ugyan, de a gyakorlatban nem használják. Mivel az egykori szántóföldek jelentős részét erdősítették, vagy birkalegelőnek használják, nincs is szükség az egyes tájrészletek megnevezésére. Ibafa [1333: Ibafalva: Kázmér: Falu 259]. Az összetétel előtagja a m. R. Iba szn. [1211: PRT. 10: 508]. Ehhez vö. ném. Ib(a) szn. Az utótag a birtokos személyraggal ellátott falu. Az elsődleges Ibafalva névalak idővel Ibafá-ra rövidült. (FNESZ. 286.) 1. Temető, -be Te. 2. Főső utca: n. Óvarkász 'Obergasse' [Kossuth Lajos u] U. Észak felé vezet, és magasabban is fekszik. 3. Stukszel, -ba: n. ~ [Petőfi Sándor u] U. A német anyanyelvűek szerint jelentése 'utcadarabocska'. 4. Tanácsház É. 5. Këszl: n. ~ 'Gasserl' [Kossuth Lajos köz] Köz. A német eredetű Gasserl 'utcácska' szóból magyarázzák. 6. Plébánia: Paplak É. Pipamúzeumáról nevezetes. 7. Templom É. Római katolikus templom. 8. Rózsa utca [Arany János köz] Köz. 9. Kereszt: Köröszt Ke. 10. Kis-iskola É. Ált. iskola. 11. Kultúrház: Pipamúzeum É. Itt van a megyei múzeumi igazgatóság pipatörténeti gyűjteménye. 12. Csarnok É. Tejbegyűjtő hely. 13. Malom-hid Híd. 14. Á~só utca: n. Uncbarkász 'Untergasse': Klükász 'Kleine Gasse' [Zrínyi Miklós u] U. 15. Gudis, -ba [Arany János u] U. Az adatközlők a község ősi részének tartják, a név szerintük horvát eredetű. 16. Nagy-iskola É. Általános iskola. 17. [Felszabadulási emlékpark] Park. 18. Kastéj: Diákotthon É. Általános iskolai diákotthon működik benne. 19. Szemmártoni ut Ut 20. Szemmártoni-tábla Dt, sz. 21. Hertelendi ut Űt. 22. Gesztönye-tábla Dt, sz. 23. Uradalmi-fődek Ds, e. A határ északi részén korábban uradalmi legelő volt, jelentős juhtenyésztéssel. Jelenleg az erdőgazdaság területe. 24. Nagy-fenyves Ds, e. 25. Agácás-táblák [K9: Irtások; e, sz] Ds, e. Korábban szántó volt. 26. Vaskapu Űt. A Lapsi út vége itt sorompóval le van zárva. 27. Hármas-határ Űt. Itt találkozik az ibafai határ Horváthertelend, Bakóca és Korpád határával. 28. Lapsi-legelő G, e. Korábban juhlegelő volt. 29. Akó, -hó É. Elhagyott birkaakol. 30. Sarfányi-hid Híd. 31. Sarfány: Sárfány [BC7: Paenes Sz. Marton alter ibafaensis Mola Akv. 1769: Ex Ibafaensi mola G. Scharfain vagus molitor K10: Sárfány malom K12: Sárfány MoFnT2: Sarfány] É. Malomépület volt itt. A 18. század második felétől működött. 1960 körül bontották le.
