Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

hegy, Szakályos hegy, szöllő föld, meredek katlan forma fekvésű, Szakallos erdő, erdő hegyes, völgyes vidék MoFnT2: Szokol-hegy] D, e, 1. 70. Nyul-domb: n. Kíru 'Kuhruhe' D, e, fenyves 71. n. Kírústik 'Kuhruhestück' Fs, sz. A delelő melletti szántóföld. 72. Négyes ut: Határut Űt. Négy felé ágazik: Korpád, Ibafa, Horváthertelend és Nagyváty irányába. 73. Szélös-Hunka : n. Práda-Hunka 'Breite-Hunka' S, e. 74. Ibafai ut Űt. Ibafa falu felé vezet. 75. n. Hunka-krájc 'Hunka-Kreuz' Fs, sz. 76. Köroszt: n. Stokkar-krájc 'StokkerKreuz' Ke. Két út találkozásánál, a dombtetőn állt egy kőkereszt, 1970 körül döntötte ki egy traktor. 77. Tanittófőd Do, 1, régen sz. 78. Halál-domb D, e, 1, sz. Harminc évvel ezelőtt itt két embert agyonütött egy ledöntött fa, 1957-ben pedig egy lányt öltek meg ezen a részen. Az adatközlők nem ismerték: 12. Hiv: Vadas — 22. Hiv: Forrás völgy — 25. Hiv: Viharos — 38. K6: Hatsi Gerenda — 55. K8: Puszta Szöllő; r. — 58. Hiv: Havas — 63. Hiv: Hargita. Nem tudtuk lokalizálni: P: Kert allya, ka a falu mentében. Az írásbeli nevek forrásai: K6 — 1782: Bm. L. XXV—861 — K8 = 1852: BiÜ 265 — K12 = 1865: Kat. színes birtokvázlat. — K16 = 1883: KT 5560 — P: 1864 — Hiv: 1950 k. tízezres fénymásolat — MoFnTl: 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1979. Gyűjtötte: Hegedűs István általános iskolai tanár. — Adatközlők: Bakonyi László 49, Benes Gyuláné 39, Czimmer Ferenc 71, Czimmer Ferencné 73, Czimmer Márton 45, Gold János 48, Morvái Gyula 55, Morvái Gyuláné 52, Tankovics János 66, Tankovics Mihály 67 és Tankovics Mihályné 56 é. 68. SOMOGYH ÁRSÁGY Hárságy: Nagyhárságy, Kishárságy: Somogyhárságy, -on, -ru, -ra, -i: n. Hársát: n. Hasát in, fu, af Hársát: Hasát [SC5: Hasshagy SC7: Harshagy SC8: Nagy Hárságy Akv. 1764—1787: Harsát predium, Háságy, Hassad, Horság, Harsad, Harshagy, Hárságy Akv. 1799: Nagy Hárshágy K12, 14; P: Nagy és Kis Hárságy K15: Hárságy Hnt: Somogyhárságy] — T: 3098 ha/4508 kh — L: 958. A 17. század végén csekély lakossága volt, aztán pusztává lett. 1764 körül németek kezdtek itt letelepedni, s hamarosan a környék egyik jelentős lélekszámú helységévé vált. A 18. század elején magyarok is megjelentek; a század közepén arányuk tíz százalék körüli. A századforduló táján a magyarság száma megnőtt. — 1930-ban 223 magyar, 587 német anyanyelvű, 1970-ben itt és a külterületen 698 magyar, 270 német, 6 délszláv élt. — P. sz. „Hárságy falu egyedül ezen egy névvel bír, és mindenütt csakis azzal ösmeretes és ezen eredeti nevét, az öregek nyilatkozata során arról nyerte, minthogy az előtt ezen helyen hárserdő lévén és különösen, az első üzlet Hársfa-ágy készítéséből állott, és ezelőtt 115—120 éve alapíttatott meg. — régiségeik vagy hagyományaik sem írottak, sem pedig nyomottak nincsenek, a helység lakói részint külföldről, részint a szomszéd megyékből származnak, nyelve német". Somogyhárságy [1346: Hassagh: AnjouOkm. 4: 641]. Kis- és Nagyhárságy [1851: Fényes: MoGSz. 2: 91] községeket Somogyhárságy néven egyesítették. A Hárságy hn. a hárs fanévnek -gy képzős származéka. Hársfával benőtt helyre utal. A Somogy- előtag az egykori megyei hovatartozásra utal. (FNESZ. 266, 577.) 1. Kishárságy: n. Kláhársát 'Kleinhárságy' [Akv. 1785—1791: Scarta, Csárda, Csárda Akv. 1791 : Csárda Harsagy, Csárda Kis Harsagy Akv. 1792 : Kis Hársagy Hnt, Bt, MoFnT2: Kishárságy] Fr. A mai Somogyhárságy É-i, kisebb része. A 18. század utolsó negyedében német csárda állt itt. A század végén német kis-