Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

Az adatközlök nem ismerték: 2. K6: Csebini puszta — 12. K12: Rottung — 18. K9: Nagy hegy; 1, r, sz, sző. — 20. K9, P: Csali; e, 1, — 31. K9: Hertelendi; sz. —37. K9: Malomalja; r. — 42. K9: Hirtelen hegy; sz. — 50. K12: Vordenvnesen. Nem tudtuk lokalizálni: P: Erdő allya; ka — Csigás Kert; sz — Uj mező; sz — Krautstikel; sz. Az írásbeli nevek forrásai: K6 = 1782: Bm. L. Ing. XXV—861. — K9 = 1855: BmK. 49 — K12 = 1864: Kat. színes birtokvázlat — K16 = 1883: KT 5560 — P: 1864 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1979. Gyűjtötte: Hegedűs István általános iskolai tanár. — Adatközlők: Hipp József 45, Hipp Józsefné 42, ifj. Hipp József 21 és Hoffer József 70 é. 66. MAGYARLUKAFA Lukafa, -'n, -'ra, -i [SC2: Lukaffa SC3: Lukoffa SC6: Lukaja, Nimeth Lukafa pr. SC8, 9: Magyar Lukafa Akv. 1757—1788: Lukofa, Lucafa, Lukafa, Ex domo Vitraria K9, 12, Hnt, Bt, MoFnT2 : Magyarlukafa K14, P: Magyar Lukafa] — T: 1298 ha/2255 kh. — L: 200. 1715-ig puszta; s csak időnként telepedett itt meg egy-egy család. 1720 előtt magyarok kezdték benépesíteni. 1772-ben németek érkeztek Lukafára. Előbb csak az üveghuta dolgozói; a 18. században már falusi polgárok. A múlt században az arány: 2/3 magyar, 1/3 német. Századunk első harmadában a német anyanyelvűek száma fogyott. — 1930-ban 380 magyar, 11 német anyanyelvű, 1970-ben (itt és Vitorágon) 156 magyar és 43 német lakott. — P. sz. „Magyar Lukafa falu egyedül ezen eredeti nevével bír és mindenütt ösméretes, és ezen eredeti neve (Luka) ui. horváth nyelven luka, vereshájmát hívnak az az neveznek lukánák, és az első telepedők pedig horvát országból származnak Dornye helységéből és hihető mivelhogy a horvátoknak kedves eledelek a vereshagyma, és ezek akkorában azzal éltek és különben a falu is erdők közepette lévén elneveztetett lukafának, azért is mivel csak fa és vereshagyma volt legtöbb. Családot melly először telepedett le Gáspár nevezetüek voltak, és még máig is számossan vannak, a hellység vagy 300 éve alapíttatott meg, vallása Reformátos és romai Kath nyelv Magyar és német, a németek kevesen vannak és a szomszéd megyékből származnak". A Magyar előtagot ritkán használják az Almamellék határában lévő Németlukafapusztától való megkülönböztetésül. — Fcs.: Lukafai vellások. A szénagyűjtéshez használt favillákat készítő háziiparosokról, akik nemcsak a környéket, hanem az egész Dél-Dunántúlt ellátták termékeikkel. Magyarlukafa [1395: Lucafalwa: Csánki 2:626 és 1237—40: villa Luca: PRT. 1:787]. A Lukafa R. Lukafalva hn. egy Luka 'Lukács' nevű személy egykori birtokára, falvára utal. Vö. 1138/1329: Luca szn. (MNy. 32:135). A lakosság nemzetiségével kapcsolatos Magyar- [1808: Lipszky: Rep. 1:392] előtag az Almamellékhez tartozó Németlukafapuszta [1799: Német Lukafaj: Vályi 2:553] előtagjával van korrelációban. (FNESZ. 397.) 1. Kovácsműhej: Kovácsméhel É. A falu által szerződtetett kovács dolgozott benne. 2. Pásztorház É. A falu kanásza és csordása lakott itt. 3. Fő utca [~] U. A falu egyetlen utcája. É—D-i irányú. 4. Főszög Fr. A keresztúttól a Vásárosbécra menő régi földúttól É-ra. 5. Tanácsház: Tanács, -ra: Régi tanács. É. Ma a somogyhárságyi községi közös tanács helyi kirendeltsége. 6. Iskola, '-ba: Templom, -ba É. Egy födél alatt. 7. Béci ut Űt. A Vásárosbécra vezető régi földút belterületi része. 8. Hárságyi ut Űt. A Somogyhárságyra menő régi földút belterületi része. 9. Református imaház. 10. Puszta, '-ra: Major, -ba Pu, Ma. A gr. Festetics-uradalom gazdasági központja volt. Ma a tsz tulajdonában és használatában. 11. Kastéj, -ba: Kultúrház É. Az uradalom vezetőjének a lakása volt,