Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

63. VÁSÁROSBÉC Béc: Vásárosbéc, -on: -ön, -ru: -rü, -ra: -re, -i [SCI—7, 9—10: Béez SC8: Béiz Akv. 1748—1803: Becz, Béez, Bétz K9, 12, 14, P: Bécz Hnt, Bt MoFnT2: Vásárosbéc] — T: 2464 ha/4282 kh — L: 630. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosam lakott helység. Lakosságának túlnyomó része azóta is magyar. A 18. sz. utolsó negyedétől néhány német nevű családot is találunk itt. Ezek és az időnként feltűnő szláv nevű családok még a múlt század folyamán legnagyobbrészt elmagyarosodtak. — 1930-ban 624 magyar, 3 német, 1 egyéb anyanyelvű lakta; 1970-ben itt és a külterületeken 631 magyar, 14 német és 7 délszláv élt. — P. sz. „Eredeti neve Bécz, mely neve is a régiek nyilatkozata szerint egy ott legelőször letelepedett Béczi nevezetű kanásszal vette eredetét. Benépesedése az alvidékről történt. Az első megszállók Patkó nevezetűek. A lakosok többsége magyar, csekély része német. A magyarok vallása református, a németeké pedig római katolikus". Vásárosbéc [1332—7: Belch: Ortvay: EgyhFöldl. 1:301]. A Béc hn. szláv eredetű; vö. szb.-hv. Bélec hn., or. Eeabmj [többes sz.] hn. A Vásáros- előtag (1909 k.: MVV. Somogy vm. 171) vásártartási jogra utal. (FNESZ. 682.) 1. Hollós, -ba Fr. A falu legészakibb csücske. 2. Főszög Fr. A templomtól É-ra. 3. Rákóci utca [Rákóczi Ferenc u] U. 4. Kosut utca [Kossuth Lajos u] U. 5. Hollós-viz Vf. A Hollós nevű falurész felől jön, és keresztülfolyik a falun. 6. Petőfi utca [Petőfi Sándor u] U. 7. Bót, -ba: Kocsma, '-ba É. 8. Templom, -ba A reformátusoké. 9. Paplak: Parókia, '-ra É. A református lelkész lakott benne. 10. Köröszt, -hő Ke. 11. Katolikus templom: Imaház É. 12. Kultúrház É. 13. Park, -ba. 14. Téesz-iroda É. 15. Hősök szobra Szo. 16. Tanács, -ra É. A somogyhárságyi községi közös tanács helyi kirendeltsége. 17. Tüzojtószertár É. 18. Iskola, '-ba É. 19. Posta, '-ra É. 20. Küjes ut: Országút Űt. A Somogyhárságyról Vásárosbécig épített bekötőút belterületi része. 21. Diós, -ba: Dióspuszta [SCI: Dioss SC2: Dios SC10: Dióspuszta Akv. 1797—1802: ex mola Dióss, ex mola Diosi, Dioss K9, 12: Diós P: Diosi puszta Hnt, Bt, MoFnT2: Dióspuszta] Lh, Pu. sz. „lakóházakkal, gyönyörű fekvésű táj, gazdagon termő földek, rétek és erdőkkel". A 18. sz. első felében 2 magyar földművelő család lakta. A század második felében már áll a malma; molnárai magyarok, ill. németek. 1820 körül német és magyar hamuégető, kocsis, béres családok telepedtek itt le. A múlt század harmadik harmadában a település lakossága felszaporodik. — 1930-ban 313 magyar, 52 német lakója volt. A Diós névre lásd még Csánki 2: 601. 22. Kastéj, -ba: Érzi Baranya földr. nevei I. 353