Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

Kölessy Vince bicsérdi ispán 1819 májusában részt vett a cseppkőbarlang első tudományos feltárásában. 34. Fodbalpája [Sportpálya] Sportlétesítmény a strand közelében. 35. Törpe vízmű [~] Kisebb víznyerő hely. 36. Kis-barlang [K8/a: Kis Pap lika; r K8/b: Paplika; r] S, Mf, r és a közelében levő kis barlang neve. 37. Só-tó: Só-tói-kenderföd [KI2: Kenderföld; sz MoFnT2: Só-tó] S, Men, sz. Kendertermő hely volt. 38. Cirok-főd [K3: Czirok föld; sz K5, K8/a, K8/b: Czirok föld; r] S, r, sz. 39. Szanatórium É. Légzőszervi betegségben szenvedők gyógyulását segíti a barlang különleges klímája, ül. a szanatóriumi ellátás. 40. Pap lika [K3, 5: Pap Lika, Pap Likai rétek; r K8/a, K8/b: Pap Lika; r K9, KIO: Paplik; r P: Paplukai rét; r MoFnT2: Pap lika] S, Mf, r. A helyén ma tó van. -— P. sz. „Mellette a papluka nevü barlang, mely ... a Jakabhegy északi völgyében a hegy alá 1/2 órányi hosszat bejárhatólag benyullik; belőle nagy forrás víz folyik, mely több malmot hajt s még soha ki nem apadt; — ez nevét állítólag onnét vette, hogy annak bejárásán hajdan vasrostély volt, melyben akoron a' helybeli plébános (: mint jégveremben:) nyáron a hust tartotta." 41. Cseppköbarlang [K16: Tropfsteinhöhle Hiv. Abaligeti-cseppkőbarlang, Abaligeti-barlang] Barlang a Bodó-hegy É-i lábánál. Kis patak folyik rajta végig. A barlang felfedezése 1786-ban történt. Lásd bővebben: Mecsek Útikalauz 1959. 12—126. — A barlang fontosabb képződményeinek nevét csak felsoroljuk: Bagolyvár, Korona, Függőhíd, Teknősbéka, Könyvtárterem, Pízai ferdetorony, Szent Flórián szobra és kútja, Kálvária, Szószék, Elefántfej, Cápa, Hajóágyú, Karthágó romjai, Nagydóm, Pokol torka, Styx tava. 42. Nagy-paplika-fór ás: Barlang-fórás [Hiv. N agy-paplika-f órás ; F] F. Lásd még a 40. sz. név alatt! 43. Kuckó, -ba: Kuckó-erdő [K5: Kuczko; sz K6: Kuczko Szántóföldek; sz K8/a: Kuczko; sz K12: Kuczko; sz] D, e, sz. Újabb telepítési e. Mivel a határ legtávolabbi szöglete, sarka, adatközlőink szerint a kuckó 'sarok' éppen erre utal. Az erdők által övezett hely a K6 szerint „3647 négyszögölnyi terület". 44. Kuckói-árok: Borkuti-árok Vf. 45. [BC2: Szapugir BC3: Szapudir Káldy—Nagy: Szapuder, Szapugyár, Szabó Péter K3: Szapudér; sz P: Szapudér; sz „a Kerék völgy oldalban"] Elpusztult falu helye. Szapugir, Szapudér középkori falu (BHt 1973: 120) a török hódoltság alatt néptelenedett el. 1696-ban a környék lakói vallják, hogy „emberemlékezet óta lakatlan". Káldy—Nagy szerint a falu kettős elenevezése talán egyik lakosának, Szabó Péternek nevével hozható kapcsolatba [Káldy—Nagy: i. m. 60.] 46. Fülöp-högy [K.3: Fülöp Hegy; sz] H, e, sz. 47. Méhész-högy : n. Binenberg 'Binenberg' [K3: Bühnen Berg; sz K5: Méhész; sz KIO: Binenberg] H, e, sz, bokros. 48. Kiráj-vágás [MoFnT2: Királyvágás ]Ds, sz. Korábban e lehetett. 49. Somogyi-tanya [Hnt, Bt:~] É. Tanya. 50. Égés, -be: Kerék-vögy [K3, 5: Égés; sz K8/a, K8/b: Ëgés; sz, r P: Kerék völgy; sz] Vö, Do, sz, r. A völgyet egykor erdők övezték. Itt keresendő az elpusztult Szapudér falu (45. név) helye. 51. Bar-kut: Bor-kut [K3, 5: Bor Kut, Borkúti dülő; sz K6: Borkuth, Borkúti dülő; sz K8/a: Borkúti dülő; sz K8'b, K10, P: Borkút; sz MoFnT2: Bar-kut] Ds, sz, forrás van benne. A K6 szerint: „Borkuth valóságos része Abaligetnek, melyet régtől egyrészben az erdőből kivéve Nagy János polgár bir és az előtte ipa birt, nyerve a Nms káptalantól... akinek itt erdőbirtoka volt". — P. sz. [a hely] „szántó, völgyben forrással". — A szóbeli nevet ma jobban a-val ejtik: Bar-kut — A. sz. bort hűsítettek a forrás vizében. 52. Szép tôles [K3, 5: Szép Töles; sz K8/a, K8/b: Szép Töles; sz, 1. P: Széptölős; 1] D, sz. — P. sa. „szép tölös erdő volt". 53. Méhész-düllő : Méhész, -be: Méhész-vőgy: n. Bínsntal 'Bienental' [K3: Bühnen Thal; sz K6: Méhész Szántó; sz K8/a: Méhészvölgy; sz, r K12: Méhész; sz P: Bienenthal; sz] Vö, Ds,