Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

58. BÁNOS Bános, -on, -ru, -ra, -i [BC1: Banyus BC2, 3: Banus BC4: Bálvánius BC5—8, SchQl—9, K8/a, b, K9, KIO, K12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Bános] — T: 789 ha/1371 kh. — L: 140. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott magyar falu volt. Csak századunk elejétől kezdve tűnik fel a faluban néhány német család. 1930-ban 198 magyar és 8 német anyanyelvű lakosa volt; 1970-ben a faluban 89, a külterületi lakott helyeken 45 fő élt. Ekkor 2 fő német nemzetiségűnek, s a többi magyarnak vallotta magát. Bános [1332—5: Paluanus: Györffy 1:278]. Az elsődleges Bálványos (<: bálvány 'kőoszlop, határkő stb.') névalak Bánossá rántódott össze. (FNESZ. 89.) 1. Fehér-högy [KIO, P: Fehérhegy; sző] Fr, H, k. P. sz. „fehér földje van". 2. Harangláb É. Rendeltetéséről. 3. Harangláb kulcsosház É. Turistaház a harangláb mellett. 4. Liliomos, -ba [KIO: ~] Fr. 5. Fő utca [~] U. a falu legnagyobb utcája. 6. Kis utca [Hámán Kató ü] U. A falu kisebbik utcája. Hiv. nevét 1960-ban kapta. 7. Kakasvár Fr. 8. Tekeresi-árok: Nagy-rét-árok Vf. Tekerés falu felé folyik, és átszeli a Nagy-rétet. 9. Hőrtelendi ut Űt. Magyarhertelend felé vezet. 10. [K2: Anto Föld Adjustation; sz] 11. Nagy-rét [K2: Nagy Rét; r K3: név nélküli; sz] S, r. 12. Nagy-rét-mező [K2: Nagy Rét Mező; sz] S, Men, sz. 13. Bak-högy: Bak-högye [K2, 3: Bak Hegy; sz K8/a: Bak hegy; sz K12, P: Bakhegy; sz MoFnT2: Bakhegy] H, sz. 14. Csákány-kut: Csákán-kut [K2: Csakángy Kutt; r] S, Men, r. Forráskút volt itt régen. 15. Tölös, -be [K2: Döllös ajja; sz] Ds, sz. Egykor tölgyerdő volt itt. 16. Barkócai-hát [K3: Barkótza hát; sz K8/a: Barkótzahát; sz K9: Barkoczahát; sz K10, 12: Barkóczihát; sz K8/b: Barkóczafa hát; e] Ds, sz. Régen e volt. P. sz. „előbb barkotzás sürü". 17. Antó-rét [K2: Anto Rét; r K3: Antal Rét; r K9, P: Antalrét; r] S, r. 18. Mihálic-rét: Vőgy, -be [K2: Mihánicz Rét; r] S, r. 19. [K2: Hanf Felder; sz] Kendertermő hely volt. 20. Rigólakás: Aranyos-tető [MoFnT2: Aranyos-tető] Dt, e, sz, mlen. 21. Horgas-part: Horgas, -ba [K2: Horgas Mező; sz] Ds, Szas, Os, sz, mlen. 22. Katyma, '-ba [K2: Gaittma, Gaittma Mező; sz] D, sz, 1. 23. Vég-főd [K2: Végh Mező; sz K3: Vég Föld; sz K8/a: Vég föld; sz K10: Végföld; sz] D, sz. — A. sz. itt volt vége az erdőnek, ill. a mezőnek. 24. Part vége Ds, sz. 25. Peti-ódal: Peti-ódó: Pető-högy [K2: Pethő hegy; sz K3: Pettő Hegy; sz] Ho, sz, 1. 26. Bugyori, -ba D, sz, 1. 27. Sárkörte fa-dülő : Sárkötéfa [K2: Sárkértéfa; sz K3: Sar Körtö; sz K8/a: Sár Körtély; sz P: Sárkerti (?) P: Sárkörté (?); sz] Ds, Os, sz. Hatalmas, kb. 60—80 éves sárkörtefa állott itt. Régen itt termett a legacélosabb búza. P. sz. a dülő „vizeres, forrásos hely". 28. Korhány, -ba: Korhán, -ba: Korkány, -ba Korkány-part [K2: Gorhángy, Gor Hany; sz K3: Korhany; sz K8/a: Korhány K10: Korhany] Do, sz. 29. Pap vége Ds, sz. 30. Pető-part Do, sz. 31. [K2: Mező Rét Föllül; sz] 32. Lucica, '-ba [K2: Luczicza Rét; r K3: Luczicza; sz] Os, Ds, Men, r, sz, e. 33. Aranyos, -ba Do, sz. 34. Arany-part Ps, Os, sz. 35. Köves-szöllö [K2: Kües Szöllő; sz K3: Kües Szőlő; sz K8/a: Köves Szöllő; sző, sz P: Köves; sző] Do, sz, sző. •— P. sz. „apróköves hely". 36. Veréb szölleje [K2: Berök Szöllő; sz K2: Veröb Szöllő; sz] Ds, sz. Régen sző volt. 37. Korkány-szél : Korhány-szé Do, sz. 38. Mél-ági-dülő : Mél-ág Vö, Gs, r, sz, 1. A völgy áthúzódik a magyarhertelendi határba. Ott is Mél-ág a neve. 39. Vadkájas: Vatkája Ds, Gs, sz, mlen. 40. Gödör köze Gs, sz, e, mlen. 41. Vég-dülő ajja: Vég-főd ajja Do, sz. Lásd még a 23. sz. név alatt! 42. [K9: Erdőmegye; sz] Régen itt az erdő és a mező határa. 43. Tisz-