Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás
sz] Gs, B, homokbánya volt. 73. Irtás, -ba: n. Ërtés 'Irtás' [KIO, T, P: Irtásföld; sz] Do, sz. Egykor e volt. 74. Bika-főd : n. Vikafeld 'Bikaf eld' Men, Do, r, 1. Az apaállatok részére fenntartott föld volt. 75. Bika-rét: n. Vikdvíza 'Bikawiese' [K8/b, K8/d: Berge wiesen; r K9: Bergwiesen; r T: Berge Wiesen; r] Vö, r. 76. Téglaház: n. Cígalofd 'Ziegelofen' Téglaégető hely volt kemencékkel. Romol»ban van. 77. Kukoricafődek: n. Kukrucfëld 'Kukuruzfeld' [K8/a: Kukuruczfeldäcker; sz K9: Kukurucz; r , sz KIO, T, P: Kukurutzfeld Äcker; sz] Ds, sz. 78. [K8/b, K8/d: Neu hotter stücker; sz K9: Neue Irtás földek; sz P, KIO: Hotterstück; sz T: Neue hotter stükker] Ma is sz a bükkösdi határ mentén. Egykor e volt. 79. [K9: Neukalkopf; e, sz P: Neu Kahlkopf] 80. [K8/b: Kukurutz feld Wiesen; r K8/d: Kukuruczfeldwiesen; r] 81. [K8/c: Faizási erdő; e] 82. Uj-osztás [P: Neu Kahlkopf] Vö, Do, sz. 83. [K8/b, T: Kleine Kalchköpf; sz K8/d: Kleine Kalchkopf; sz] 84. [K9: Irtásfeld; e, sz] 85. [KIO: Kukurutzwiese; r P: Kukurutz wiesen; r] 86. Meszes, -be: n. Kálihkopf 'Kalchköpf [K8/b, K8/d: Kalchköpf; sz K9: Kalkopf (!); e, sz KIO: Alte Kalkkopfäcker T: Altäcker P: Altkahlkopf] Do, sz, e. — A. sz. nevét meszes földjéről kapta. 87. [K9: Neufeld; e, sz] 88. [K9: Grosse Kalch Köpf; sz]. Az adatközlők nem ismerték: 18. K9: Sternberg — 43. K9: lrtáswiesen — 44. K8/d: Irtás — 48. K8/b: Ober den Hof stellen — 57. KIO: Trettplatz äcker — 63. K16: Franzes M. — 67. KIO: Linsenkipfelwiesen — 75. K8/b: Berge wiesen — 78. K8/b: Neu hotter Stücker — 79. K9: Neukalkopf — 80. K8/b: Kukurutz feld Wiesen — 81. K8/c: Faizási erdő — 83. K8/b; Kleine Klachköpf — 85. KIO: Kukurutzwiese — 87. K9: Neufeld — 88. K9: Grosse Klach Köpf. Nem tudtuk lokalizálni: K16: Franzes M. Malom volt a Káni-árok mentén. Az írásbeli nevek forrásai: K7 = 1859: BmT 96. — K8/a = 1853: BiÜ 316. — K8/b = 1859: BiÜ 377. *-< K8/c = 1860: BiÜ 318. — K8/d = 1864: BiÜ 319. — K8/e = 1900: BiŰ 320. — K9 = 1855: BmK 123. — K10 = 1857: BiK .101. — K12 =s 1864: Kat. színes birtokvázrajz a hetvehelyi tanácson — K16 = 1883: KT 5560. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötték: Meszes Sándor nyűg.- tanító és dr. Pesti János főisk. docens. — Adatközlők: Fischer Antalné Klein Teréz 73, Fischer István 43, Klein Antal 65, Szeitz János 72 é. 56. TEKERÉS Tekerös, -ön, -rü, -re, -i: Tekerés, -en (-ön), -rü, -re, -i: n. Tëkrës, in, fon, uf Tëkrësar [BC1, 3—5, 7, 8, SchQl—9, K8—10, K12, P, Hnt, Bt, MoFnT2 : Telceres] — T: 394 ha/685 kh — L: 102. A török hódoltság alatt valószínűleg volt néhány lakosa. A 17. század végén 2 család, 1724-ben 1 magyar család élt itt. 1730 körül a falu teljesen elnéptelenedett, majd 1760-ban németek telepedtek itt le, elszászi jövevények. A múlt század első felétől kevés magyar lakosa is volt, de csak a század végére emelkedett számuk 10 fölé. 1930-ban 12 magyar és 149 német anyanyelvű lakta; 1970-ben 72 magyar és 30 német élt itt. — P. sz. „Lakói németek, két térdig érő vászon nadrágban tsatos cipőben és facipőben járnak. Tekerés nevét hihetőleg onnét vette, hogy a falun kívüli völgyben a forráspatak a Kotsiuton keresztül kigyó formán 12 szer folyik [át]", [azaz: ,tekereg'?] — A falunak ma is csak egy utcája van. Népi (szóbeli) utcanév itt nem volt. A németek a háznevek segítségével tájékozódtak a faluban. — Tekerés 1975. január 1-től Orfűhöz tartozik. Addig közigazgatásilag önálló község volt. Tekerés '1974-ben Orfűvel egyesült település' [1542: Thekeres: MNy. 68: 220]. Előzménye a m. R., N. tekerés 'görbe, kanyargós' (OklSz., MTSz.) mn. Elsődlegesen víznév volt. (FNESZ. 636)
