Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

U. 141. Templom, -ba 142. [Hősök emlékműve] Az I. és II. világháborúban hősi halált haltak emlékére emelték. 143. [Mecsekfalui út] Üt. 144. [Móricz Zsigmond u] U. 145. Vájáriskola: Hasmányi-főd É. 146. Újtelep [Babies 100, MoFnT2: Újtelep Hiv. Tavasz u] Ide tartozik: 147, 164, 165, 171—173. 147. [Akácfa u) U. 148. Hasmány, -ba: Kórház, -ba [K8, K12: Hasmány; e Babies 305: Bányakórház) É, ligetes terület. 149. Romtemplom. 150. Anna-akna [Babies 190: Anna-akna MoFnT2: Annaakna Hiv. Tanbánya] A vájártanulók képzési helye. 151. [Annaakna ]U. Jánosi Engel Adolf feleségét hívták Annának, őróla nevezték el a bányát és az utcát. 152. [K12: Kufstein; sz] 153. [Rózsa u] U. 154. [Liliom u] U. 155. [Rozmaring u] U. 156. [Rezeda u] U. 157. [Nefelejcs u] U. 158. [Szegfű u] U. 159. [Sikondai út] Űt. 160. Ruhagyár É. 161. [Mikszáth Kálmán u] U. 162. [Petőfi tér] Tér. 163. [Ságvári Endre u] U. 164. [Nyár u] U. 165. [Hársfa u] U. 166. Kakastelep [MoFnT2: ~ Hiv. Csizmadia u] U. Régen a legszegényebb bányásztelepülés volt. Az 1960-as évek végére a régi házakat lebontották. 167. Hidegvőgy : Sporttelep [Babies 263: Vidámpark] Vr. 168. Legény szálló É. 169. [K5: Szopoki polgári, Giebel Legelő; 1] 170. [Fürst Sándor u] U. 171. [ösz u] U. 172. [Diófa u] U. 173. [Tél u] U. 174. [Szabadság u] U. 175. [Sallai u) U. 176. Béketelep [MoFnT2: ~] Vr. 177. Szociális othon É. 178. Battyán: Kisbattyán, -ba, -bu, -ba, -i: n. Battyán, in, fun, áuf Battyán, fun Battyán 'Kisbattyánból való', 'kisbattyáni' [BC3: Poszta Bogjan BC8: Battyány SchQl: Németh Egregy SchQ2: Német Egregy SchQ3—5: Németh-Egregy SchQ6—9: Német-Egregy K8: Német-Egregy P: Battyán vagy Német Egregy Hnt, Bt, MoFnT2: Kisbattyán] Vr. Ide tartozik: 179—186. Kisbattyán Battyán néven a török hódoltság alatt pusztává lett. A 18. században is puszta, csak a század utolsó negyedében kezdték betelepíteni német ajkú kisházasok. Területe ekkor Magyaregregyhez tartozott; a múlt században használatos neve: Németegregy is erre utal. A múlt század közepétől egy-két magyar anyanyelvű család is élt itt. 1930-ban 21 magyar és 214 német anyanyelvű lakosa volt. A Battyány, Battyán hn. a falu egykori földesurára, a gróf Batthyány családra emlékeztet. A Kis- előtag a faluhatár csekély méretével kapcsolatos. — A Németegregy hn.-ben a Német- előtag a német nyelvű lakosságra utal, az Egregy utótag pedig azzal kapcsolatos, hogy a kis falu határa Egregy (ma Magyaregregy) határából szakadt ki. (Lásd még FNESZ. 294., 396.) 179. Buszforduló: n. Háldastele 'Haltestelle'. Itt van a buszjárat végállomása. 180. Fő út Űt. 181. Köröszt: n. Kájc 'Kreuz' Ke. 182. Kápolna: n. Khirih 'Kirche'. 183. Köröszt: n. Bekkrájc 'Beck-Kreuz': n. Khirihkrájc 'Kirchkreuz' Ke. 184. Köröszt: n. Krájc 'Kreuz' Ke. 185. n. Hálddsháusz 'Haltershaus' Ë. 186. n. Khirigdvéh 'Kirchenweg' Űt. A kisbattyániak ezen az úton jártak Mecsekjánosiba templomba. 187. Mánfa-, '-n, '-ru, '-ra -i [K2, 3: név nélkül; r BC1: Monta, Monffa BC2— 5: Manfa BC6: Mámfa BC7—8:, SchQl—9: Mánfa K4, 5, 8, 9, 12, 16, P, Hnt, Bt, MoFnT2: ~] Vr. Ide tartozik: 187—190, 196—202, 206—210, 212—214. Mánfa a török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan lakott helység volt. A 18. században lakói magyarok. A németség 1800 körül kezdett itt megtelepedni. 1880ban a lakosság 34 százaléka volt német. A múlt század második felétől egy-egy délszláv és egyéb anyanyelvű is élt Mánfán. Századunk első felében jelentős cigány közösség települt itt le. 1930-ban 551 magyar, 5 német és 29 egyéb anyanyelvű lakosa volt. Mánfa '1958-ban Komlóhoz csatolt település' [1542: Manfalva: BHt. 1973. 32. o. 1554: Málfalva: MNyTK. 103. sz. 15]. Az elsődleges Melegmál (tkp. 'napos hegyoldal') [1542: NévtVizsg. 80] hn.-ből a török defterek tanúsága szerint Melegmálfalu (NévtVizsg. 80) alakult. Ebből — a Meleg- előtag elmaradásával — Málfalva > Mánfalva > Mánfa fejlődött. (FNESZ. 403.) 188.