Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

Bél hn. eredete bizonytalan. Lehet, hogy egy "irtvány, tisztás'-féle jelentésű szláv fient fn. (< rjeJTb 'fehér' mn.) a forrása. Némelyek a Bél helynevet a m. Bél [1217/1550: Beli: VárReg. 29.] szn.-ből eredeztetik, s ez utóbbit a m. bél fn.-vel kapcsolják össze. Más felfogás szerint a Bél hn. a 'belső rész' értelmű bél fn.-ből alakult. A szn.-i eredetű Bodolya hn. előzményéhez 1. szb.-hv. Budilo szn. (FNESZ. 76., 114.) 1. .Sásdi ut: Godisai ut Űt. Sásd és Godisa felé vezet. 2. Ojtoványos, -ba Ds, Vm, gy, sz. A Vm-ban régi út vezet. 3. Fodpdlpája: Sportpája [Sportpálya] Korábban: S, r volt. 4. Falukut: Község kútja Kút. Itt itatták a falu jószágait. 5. [Hunyadi u] U. 6. [Kossuth Lajos u] U. 7. Itatókut: Gémöskut Kut. 8. [Dózsa György u] U. 9. Harangláb Fából készült kis építmény. 10. Kultúrház: Kultur É. 1959-ben épült. 11. Községkut: Község kútja Kút. 12. Kereszt: Köröszt Ke. 13. [Rákóczi u] U. 14. Bodo ja, '-ba: Kisbodoja, '-ba: Bodola, '-ba: Kisbodola: Szerbia, '-ba [Reuter: BarKözTel: Also Bodolya, Felse(w)-Bodolya Káldy—Nagy: Bodola BC1, 5: Bodolya BC3, 6, 8, K7: Bodollya BC4: Bordalja (!) BC7, SchQ2—9: Bodola SchQ8, 9: Bodolla K3, 9: Bodolla K8/a, K8/b, K8/c: Bodola K8/d: Bodolya P: „Bodollya és Bodolla rosszabban" K12, Btt, MoFnT2: Kisbodolya Hiv.: II. kerület] Az egykor önálló falu 1950-ben egyesült Egyházbérrel. Minthogy a Krassó folyó melletti Bodolya (Györffy 1:286) Nagy- megkülönböztető előtagja a Kisbodolya név Kis- előtagjával lehet korrelációban, feltehetően a hegyháti (Kis) Bodolya is Árpád-kori település lehetett. A Reuter-tói idézett Alsó-, Felső jelzős Bodolya név így nem egy falura, hanem két településre vonatkozhatott: vagyis a hegyháti (Kisbodolya) volt régen a Felsőbodolya, és a Krassó folyó melletti falu (Nagybodolya) az Alsóbodolya. — A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott falu volt, lakossága azóta is magyar. Csak a múlt század közepétől kezdve, időnként telepedett meg itt egy-egy német anyanyelvű család. A német jövevények azonban vagy továbbkoltöztek, vagy etnikailag beleolvadtak a magyarságba. 1930-ban 143 magyar anyanyelvű lakosa volt. — Fcs.: Kisbodolyát az öregek még ma is Szerbiá-nak hívják. Ugyanis 1919-ben a két község között húzódott a demarkációs vonal, és Kisbodolyán már szerbek voltak. — A. sz. a falu Bod vezérről kapta nevét, és így a név értelme: Bodola = 'Bod olla'. — Térképünkön Bodolya, Kisbodolya: 1—16. 15. Szállás, -ba [K2, 3: Szállási Rét, Szállás rét, Szállás; r F : ~, Szállási kertek] S, Os, r. 16. Egyházbéri ut Űt. A régi Egyházbér falu felé. 17. Bodojai ut: Bodolai ut Üt. Kisdobolya felé vezet. 18. Iskola É. Alsó tagozatos iskola, 2 tanteremmel. 19. Baltacin, -ba S, Os, r. Baltacinnal volt bevetve. 20. [Petőfi u] U. 21. Torony Haranglábszerű kis torony 3 haranggal. 22. Kis piac Tér. A bakócai, kisvaszari, szászvári gelencsérek itt cserélték el portékáikat. A cserépedényeket egyszer, kétszer kellett a „cserélőnek" megtöltenie búzával. 23. Kis-piarci-kut Kút. 24. Gémöskut Kút a legelő (rét) szélén. 25. Dórakert Kert. Tulajdonosa nevéről. 26. [Zrínyi Miklós u] U. 27. Hörtelendi ut Üt. Magyarhertelend felé vezet. 28. Fülöp-kert Os, Ds, sz, k. A Fülöp családé volt. 29. Újtelep: Cigánytelep [Újtelep] Fr. Küenc cigánycsalád lakik itt. 30. Kudislakás: Kódislakás: Kudiskert Fr, S, k, r. Szegény családok laktak a közelében. 31. Egyházbér: Egyházbél, -ön, -rü, -re, -i [BC1: Egy hazos hely, Egy hazos Belly BC3: Egyházbei BC5—8, SchQl—9, K7: Egyházbér: K3: Egyhazber K8'c: Egyhazber K8 a, K8/b, K8/d, P, K12, Bt, MoFnT2: Egyházbér Hiv.: I. kerület] — Az Árpád-korban Bél falu volt ezen a helyen (Györffy 1:282). Egyházasbél falu (Káldy—Nagy: 42. o.) a török hódoltság alatt is lakott volt. A 17. század utolsó éveiben lakói elhagyták, és Barátúrra költöztek. A Rákóczi-szabadságharc végén ismét lakottá lett. Ettől kezdve lakossága magyar, csak a múlt