Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás
néptelenedett. A hódoltság után itt nem alakult új település. — A K6 szerint „Almás Pusztát Bakoczai uradalomhoz tartozónak mondja a tanú". — Nh.: Almásban, egy hársfa alatt Kovács József ezüstpénzeket talált. A „kincs" múzeumba került. Állítólag Mária Terézia képmása volt a pénzeken. 179. [K3: Controversa Plaga. Diverticulum Almás; e] Per alatt levő terület volt. 180. Almásiódal [K12: Almáslapi oldal; e] Do, e, akácos. 181. [K9: Barany legelő; 1 P: Bárány legelő] 182. Kövesd, -re Hr, Ds, sz, e. Lásd még a 162. és 196. sz. nevek alatt! 183. Úsztató, -ba [K9: Úsztató; e, sz P: ~] S, Vö, r. — A. sz. birkaúsztató (fürdető) hely volt az árok mellett. 184. Gesztönyés-erdő : Gesztönyés, -be Ds, e. Gesztenyefák álltak az erdő szélén. 185. Erdészház É. Régi erdészlak. 186. Erdészhoró Hor. Igen mély, ezért közlekedésre alkalmatlan. Vele párhuzamosan földgyaluval új utat létesített az erdőgazdaság. 187. Ugrató, -ra Vö, erdei tisztás.— A. sz. Majláth gróf lányai és vendégei kitűnő hátaslovakon itt gyakorolták sö^ vényakadályokon a lóugratást. 188. Misérösi horó: Misés horó Hor. Ezen át jártak Bakócára misére a kövesdiek. Nh.: Babonás emberek a sötét horhosban gyakran láttak kísérteteket. 189. Lapisé, -ba, -ra: Nagy-Lapisé: Lapus, -ba, -ra [KI2: Lapisé; sz, r P: Lapis rét; r] Os, Men, S, sz, r. Aránylag lapos, sík terület. Korábban községi erdő volt a rét mellett. 190. Vugói-árok: Bugói-árok Vf. 191. Zsidó-temető Te volt. 1865-ben 38 zsidó vallású ember élt Bakócán. 192. Zsidógödör Gs, Vö, r, k. 193. Régi faiskola: Községi faiskola: Fás-kert: Csemöte-kert: Iskolai gyakorló-kert Gs, Os, Vö, sz, k. Ruzsinszki József tanító vezetésével itt faiskolai ismereteket szereztek az 1900-as években a bakócai gyermekek. 194. Dócas ajja Do, sz, e. 195. Almás-kut [MoFnT2:'AZm.ás-/cúí] Ds, e. Kút van benne. 196. Fölsőkövesd: Fölsőpuszta [K12: Kövesd Felsőpuszta; Lh Hnt, Bt, MoFnT2: Felsőkövesd] Lh, Maj. A két puszta közül ez a nagyobbik település. Boltja és iskolája van. Lásd még a 162. sz. név alatt! 197. [K9, K12, P: Akol körül; e, 1, r] 198. Bárány-tető [MoFnT2: ~] Do, 1, sz. Korábban báránylegelő volt. Alatta, az Úsztató nevű helyen fürdették a juhokat (183. sz. név). 199. Vinna-gödör: Vinnavőgy [MoFnT2 : Vinna-völgy] Gs, Vö, r, e. 200. Farkaslakás [K8/a, K8/b, K8/c, K8/d, MoFnT2 : ~ K10, K12, P: Farkas lakás] Ds, Vö, e. Régen urasági erdő volt. — A. sz. farkasok jártak erre egykor. — Valószínűbb, hogy a hely neve személynévi eredetű. 1554-ben Almás faluban írták fel Farkas Gergel adózó nevét. Mivel az elnéptelenedett Almás lakossága a környéken telepedett le, feltehetően a bakócai Farkasiakás nevű erdőrész az ő ideiglenes szálláshelye lehetett. Lásd még Káldy—Nagy: 38. o., Almás alatt! 201. Lepkevár: Kerek-fenyves Do, e, fenyves, új telepítés. Itt lakott Nagy György Feranc, aki egy nagy, papírból kivágott lepkét tett a házaajtó fölé. Ö találta ki, hogy a „Lepkevár"-ban lakik. 202. Ëtëlka-fórás F volt a Lepkevár mellett. Majláth gróf adta a nevet a forrásnak, mégpedig egyik unokája nevéről. 203. Rudolf-fórás: Rudolf-kut F. A gróf unokája nevéről. 204. Róbert-fórás : Róbert-kut F. Grófi unoka nevéről. 205. Farkaslakási-vőgy : Széllös-part [MoFnT2 : Széles-part] Vö, r, e. 206. Korpádi ut [K8/a, K8/d: ~ K10: Weg von Korpád; út] Űt. Korpád községbe vezet. 207. Vőgyi-rét [K10, P: Völgyi rét; r] Szas, Vm, Vö, r, mlen, 1 208. Bugó, -ba: Vugó, -ba: ritkán Gubó: ritkán Gubói-szántó [K8/a, K8/c: Vugó; sz, 1 K9: Gugo; 1, r, sz K10: Gugó K12: Vugó, Vágó K8/d: Vágó P: Pugó (?), Bugó (?), Sugó (?)] Ds, 1, r, sz. — A. sz. igen régi név. Eredetét nem ismerik. 209. Falu kertje Vö, Os, k, r. 210. Csorgó, -ba: Csórogói-legyellő: Csorogó, -ba [K8/a, K8/c, K12: Csorogó; sz, sző, r K8/d: Csorogó; sző] Ds, 1, sz. Itt ered a Csórogói-árok (156. sz. név). 211. Csorogó-kut F és kút a legelőben. 212. Borzas, -ba: Kis-Borzás: Borzás-legyellő: Borzás-gödör: Borzási-vőgy [K8/a: Kis borzas; 1 K8/b: Kis Borzas; sz, irtásföld K12:
