Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

Az adatközlők nem ismerték: 25. K9: Lindenhőh — 30. K3: Diverticulum nomine Obere Szágy — 32. K9: Breiterlandweingarten — 37. K9: Zwischen wgrtn (!) — 38. K9: Hinter die Hof stell — 49. Kottenhöh — 52. K3: Diverticulum nomine Hinder die Hofsteller — 62. K9: Potaschenäcker — 74. K9: Viehtrieb; e — 75. K3: Canabeta — 79. K3: Tier plaetterige Viesen — 97. K9: Szabátser hausründ — 102. K9: Puszta Vár. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K3 = 1818: Mappa pr. Szabás — K9 = 1855: BmK 277. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: Frankberger Ilona főisk. hallgató. — Adatközlők: Braun Mihály 70, Braun Mihályné Rudolf Éva 70, Rudolf István 68, Rudolf Istvánné 65, Tankovics István 65, Turáni Imre 48 é. 36. TORMÁS Tormás, -on, -ru, -ra, -i [BC3, 5, 6: Tormas BC7, 8, SchQl—9, K12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Tormás] — T: 1320 ha/2294 kh — L: 458. A -török hódoltság végére elnéptelenedett. 1714-ben kezdett benépesedni a környékbeli falvakból magyarokkal. A múlt század húszas éveiben telepedtek itt le az első németajkú lakók. Számuk 1890-re 168-ra nőtt, és elérte a 23%-ot. Ekkor a németajkúak háromnegyed része beszélt már magyarul is. 1930-ban 575 magyar és csupán 26 német anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 411 magyar és 44 német anyanyelvű lakta. Nh.: A község neve a torma növénynévvel magyarázható. Tormás [1554: MNyTK. 103. sz. 41]. Vagy a m. torma növénynévnek -s képzős származéka és (vad)tormával benőtt helyre utal, vagy pedig a tormás mn.-ből alakult Tormás szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1478: Blasius Thormas szn. (Oklsz.). (FNESZ. 652.) 1. Asófalu: Békaváros Fr. Valamikor nedves, vizenyős, békás hely volt. 2. Kodak, -ba [Rózsa Ferenc u] U. Az utca északi része egykor a Kódák nevű dűlőhöz tartozott. 3. Tanács [Községi Tanács] É. 4. [Zrínyi u] U. 5. Templom [Róm. kat. templom] É. 6. Iskola [Általános Iskola] É. 7. [Szabadság köz] Köz. Az itt lakókat Sarki Piri utcaiak-ként emlegetik az egykor itt lakott Sarki Piri ragadványnevű családról. 8. Fő utca [Béke u] U. 9. Tölöd, -be [Kun Béla u] U. A Tölöd nevű dűlő mellett van. Valamikor tölgyerdő borította. 10. Kis-Tölöd [K12: ~; e] Os, Ds, sző, e. 11. Nagy-irtás [K12: ~; sz P: ~] Ds, sz. Valamikor erdő borította. 12. Nagy-irtási-fórás F 13. Tekincsi, -be [P: Kösnyék vagy tekints] Dt. A határ legmagasabb pontja. 14. Kis Jankó-gödör Vk, sz. Egykori tulajdonosáról. 15. Kecskés-főd [P: ~] Fs, sz, régen legelő volt. 16. Tölöd, -be [K9: ~]; 1, r, sz K12: ~; e P, MoFnT2 : ~] Os, e, sz. Valamikor tölgyerdő borította. 17. Bicó-gödör G, mlen, sző. Biczó nevű tulajdonosáról. 18. Aranyáki ut Űt. 19. Aranyák, -ba [K12: Aranyág; sz] Ds, Vö, e, sz. Valamikor Berva báró tulajdona volt. 20. Puszta-szöllő [P: ~] Ds, e, bokros. 21. Magyarósági-árok Vf. 22. Sukos, -ba Do, sző. 23. Aranyáki-vizmosás Vm, Vf. 24. Magyaróság [KI2 P: ~] Os, sz. Földimogyoró bokrok ma is találhatók a dűlőben. 25. öreg-högy [K12, P, MoFnT2 : öreghegy P: öreg hegy vége] Do, sző. 26. Kis-högy [K9: Kishegy; r, sző K12: Kishegy; sző P: Kis hegy] D, sző, kisebb részén sz. 27. Kódákiárok Mf, Vf. 28. Gástyáki-árok Vf. 29. Tölödi-árok Vf. 30. Varga-Cserdi [P: Varga Cser] Ds, sz. Varga nevűnek volt itt valamikor földje. 31. Hosszi-mögye [K9: Hosszumegye; sz, sző K12: Hosszú megye; sz P: Hosszú megye] Os, sz. Alakjáról, valamikor hosszú, keskeny parcellákból állt. 32. Pocséták Mf, sz. Feltöltött hely, valamikor sáros, pocsolyás hely volt. 33. Kódák, -ba [K12 P: Kodak]