Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

keletkezett „likak"-ban telepedtek meg a cigányok. 70. Nagy-erdő [K7, 8, 12: ~ K9: Nagyeretö MoFnT2: Vetett-erdő] 71. Hamuház [K12: Urasági tag Hnt, Bt: Hamuháza cigánytelep MoFnT2: Hamuháza] Ds, e, sz. 72. Köccser [K7, 8: Kő-cser K9: Kotser K12, P: Kőcser] Ds, sz. 73. Vargapuszta: Puszta, '-ra [Hnt, Bt: Vargapuszta] Pu volt régen. Az uradalomhoz tartozó földek gazdasági központja a szokásos gazdasági épületekkel. Most Ds, sz. 74. Torda, '-ra [K8, P: ~ K9: Tárta, Tarka (?) MoFnT2 : Tordai-tető] Ds, sz, e. 75. [K7, 8, 9: Irtás P: Irtásmező] 76. Vaskapu-tető Dt, e, sz. 77. Vaskapu [K8: ~] Ds, Do, sz. 78. [K8: Úrbéri elkülönözött Legelő] 79. Oroszlai-árok [MoFnT2: Ligeti-árok] Vf Oroszló és Varga határán. 80. Sinkó-tanya Ta volt. Nevét egykori tulajdonosáról kapta. Most Ds, sz. 81. Biki-ódal [KB: Bik Oldal P: Bükoldal, sz] Do, sz. 82. Bik, -be [MoFnT2: Mester-hegy] Ds, e, sz. 83. Halastó S, sz, r. Régen halastó volt. 84. Furt-kut Kút. Geológiai kutatófúrással keletkezett. 85. Szömefa [K7, 8, 9: ~ P: Szemefai dülő; sz] Lankás, r, sz. 86. Szömefai-rét [KB: ~] S, Mf, r. 87. Vitéztelep [Hnt, Bt: ~] S, sz. Két vitézi telek volt itt. 88. Szömefai-erdő Ds, Do, e. 89. Dënckutjai-major [KB: Denczkut P: Denzkút] Maj volt a Cseh földbirtokos család tulajdonában. Most S, Ds, sz, r. P. sz. „ö Mélts. Cseh Ede udvari tanácsos úr birtoka". 90. [K8 : Malom] 91. [K7, 8, 9: Bikmán] 92. Pápóténnya Ds, sz. Adatközlők a név eredetét nem ismerik. 93. Zsibrék, -re S, Lankás, sz, r. Az adatközlők nem ismerték: 19. K12: Legelő — 29. K7, 8, 9: Hegyhát — 30. K8: Haramia Lakás — 44. K12: Rét föld — 49. K8, 12: Falufeletti rét — 54. K8: Pusztavargai rét — 66. K8 P: Matyis Rét K12: Mátyásrét — 70. K9: Nagyeretö — 71. KI2: Urasági tag — 72. K7, 8: Kő-cser K9: Kotser K12, P: Kőcser — 74. K9: Tárta, Tarka (?) — 75. K7, 8, 9: Irtás P: Irtásmező — 78. K8: Úrbéri elkülönözött Legelő — 90. K8: Malom — 91. K7, 8, 9: Bikmán. Nem tudtuk lokalizálni: K8: Sebek kertek A térképen a belterülettől közvetlenül D-re. Most Oroszló határában. Az írásbeli nevek forrásai: K7 = 1859: BmT — K8 = 1846: BiÜ 938, 1857 BiÜ 944 — K9 = Év n. BmK 326 Croquis — K12 == 1864: Kat. térkép — P: 1865 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötték: Elek Margit főisk. hallgató és dr. Rónai Béla főisk. tanár. — Adatközlők: özv. Császár Józsefné Vincze Julianna 63, Jandó Lajos 64 és Rabb Imre 67 é. 35. SZÁGY Szágy, -on, -ru, -ra, -i [-ba, -bu, -ba, -i] : n. Szügy : n. Szágy, in, fun, uf Szügy, Szdgydr [BC7, 8, SchQl—9, K9, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Szágy] — T: 937 ha/1628 kh — L: 279. Szágy a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 18. század első felében is lakatlan. 1770-ben Petrovszky uraság Lotharingiából jött németeket telepített ide. A múlt század elejétől pár magyar lakosa is volt, de csak az 1. világháború után nőtt a magyar lakosság száma 10% fölé. 1930-ban 92 magyar, 309 német és 26 egyéb anyanyelvű lakosa volt. A 186 nem magyar anyanyelvűek harmada 1930-ban nem beszélt magyarul. 1970-ben 186 magyar és 93 német lakta. P. sz. „A plébánia története szerint 1770-ben vette kezdetét, mint Puszta, csak később fejlődött ki falunak — Petrovszky József földesúr Német honból 1770-ben Lotharingiából származtatta ide a lakosokat". Szágy [1554: Aszágy: MNyTK. 103. sz. 38; 1799: Szagy: Vályi 3:299]. Elhomályosult összetétel, amelynek előtagja a m. aszú 'száraz' mn., utótagja pedig az ág 'folyóág', esetleg az ágy 'meer' fn. A név elejéről elmaradt a határozott névelőnek felfogható a. (FNESZ. 591.) 1. Fősőfalu: n. Over Ëkd 'Obere Ecke' Fr. É-on és magasabban fekvő hely. 2. Fő utca: Kosut utca [Kossuth Lajos u] U. 3. Bót n. Kvëlb 'Gewölb' [Ëlelmiszer-