Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

Nem tudtuk lokalizálni: P: Utradülő; sz P: Belső dülő; sz P: Pisli (?) Pisti (?) puszta Az írásbeli nevek forrásai: K7 = 1859 BmT 90, 123 — K8 = 1850 BiŰ 272, 1852 BiŰ 273, Év n. BiŰ 752—754 — K9 = 1855 BmK 109 — KIO = 1869 BiK 84, 209 — K12 = 1864, 1883, 1894 Kat térkép — P: 1865 — MoFnTl : 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Maksay Zoltán ált. isk. tanár és dr. Rónai Béla főisk. tanár. — Adatközlők: id. Bohnert Andrásné 66, Gothár Ferenc 83, Gothár István 60, Ilia Jánosné 90, Lakatos Vince 74, Marton Mihály 83, Pál Gyula 65 és Varga Mihály 82 é. 29. TÁZSNOK Vázsnak: Vázsnok, -on, -ru, -ra, -i [BC1: Vasnogh BC1, 5: Vasnok BC4: Vásznak BC6, 7, SchQ4—9: Vásnok BC8, SchQ3: Vázsnok SchQl: Vasnak SchQ2: Vázsnak K8/a, K8/b, K8/c, K9/a, K9/b, K12, P, Hnt, Bt, MoFnT2 : Vázsnok] — T: 489 ha/850 kh — L: 208. A török hódoltság alatt folyamatosan lakott helység volt; lakossága azóta is magyar. Csak századunkban kezdett ideköltözni nem magyar ajkú lakosság. 1930-ban 243 magyar, 21 német és 14 egyéb anyanyelvű lakosa volt; 1970-ben 204 magyar lakta. — P. sz. „Lakói magyarok". — Fcs.: Kisbesztercei adatközlőink szerint „Vázsnokon rókatojást leltek." Vázsnok [1332: 7: Wasnuk: Ortvay: EgyhFöldl. 1:263] Szláv eredetűnek látszik, de megfelelő, Vazbnikh -féle szláv szláv hn. nem mutatható ki. Vö. talán mégis szik. váznik 'mérlegkezelő, mázsamester' és Vaznica hn. (FNESZ. 686.) 1. Főső sor U, Ft. 2. Iskola (Általános Iskola) É. 3. Harangláb Fából épült. Egy harangja van. 4. Kis köz Köz. 5. Alsó sor: Lucernás, -ba U, Fr. Mélyebben fekszik. Korábban sz volt; lucernaföld. 6. Körforgalom: Buszforduló Tér. 7. Szállási ut Üt. A Szállás felé vezet. 8. Csőrge Vf. 9. Tüzoltószertár É. 10. Vegyesbót É, bolt. 11. Malom É. Malom volt régen. 12. Malom-kert Ds, ke. A malomhoz tartozott. 13. Pásztorház É. Pásztorok lakták. 14. Sásdi ut Üt. Sásdra vezet. 15. Beső-Ragoncsa: Ragoncsa, -ra Ds, Men, sz. 16. Ragoncsa, -ra: Ragoncsa, -ra [K8/a, K8/b, K9/b, K12: Ragoncsa; sz NB: Ragoncsa „mint családnév is előjön". P: szántók a Rogoncsában] Ds, Men, sz. A Ragoncsa családnév Vázsnok környékén több községben még ma is gyakori, szinte az egész Hegyháton ismert. — A. sz. ebben a dűlőben szántáskor tégla került elő. 17. Iharfa, -ba [K8/a: Juharfa dülő; sz] Ds, sz. 18. Ciróka, -ra [K8/a: Cziroka Mező; sz K12: Cziroka] Ds, sz. 19. Csárdai ut Űt. Csárda állott mellette Meződ határában. 20. Kis-erdő [K8/a: Kis Erdő; sz] Ds, sz. Régen e volt. 21. Som-kut [K8/a: Som kuti dűllő; sz] Ds, Men, sz. 22. Kűső-Ragoncsa : Külső-Ragoncsa Os, sz. Részben most erdősítették. 23' Bogdány, -ra [K8/a: ~; sz] Ds, Os, sz. Egy részét erdősítették. 24. Tarósi-határ [K8/a: Tarrósi Határnál] Ds, sz. Tarrós falu határa mentén. 25. Cigle, -be [K8/a: Cziglei düllő; sz K9/b, K12: Cziglé; sz NB: Czigle P: szántók a Cziglében] Ds, 1, e, akácos. — A. sz. itt földvár van. — P. sz. „egy sűrű, bokrokkal benőtt mély gödör mellett [van], hol rókák tartózkodnak". 26. öreg-högy [K8/a: öreg hegy; sző K9/b: öreghegy P: sző az öreghegyben Hnt, Bt: öreghegyidülő MoFnT2: öreg-hegy K16: öreg h. 269 m] H, Do, sz és újabb településű e. Korábban sző volt. Mivel ez a falu legnagyobb hegye, az öreg jelző itt ,nagy' jelentésű. 27. Bakonya, -ba [K8/b, K9/b, K12, NB: ~; sz K8/c: Bakonya dülö MoFnT2: ~] Os, sz. 28. Almás, -ba: Ömás, -ba [K8/a: Almás rét; r K8/b: Almás;