Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

hói 'Große Hohl' Hor. Nagyságáról kapta nevét. 55. öreg-högy : Nagy-högy : n. Aldd vájngárt 'Alter Weingarten' [K12: Weingärten; sző P: Weinland MoFnT2: Nagy-hegy] H, Do, sző. 56. Jenői-gödör-ódal [MoFnT2 : Jenői-gödör-oldal] Gs, Os, sz, mlen. 57. n. Páldmar Wald 'Paléer Wald' [K9: Void; s, 1 K12: Palaer Wald; e] Ds, Gs, Vm, e. Régen Palé község tulajdona volt. 25 család osztozott rajta. 58. n. Evana vâjngârtstikdr 'Obere Weingartenstücke' [K9: Veinland; sző] Fs, sző, sz. Az adatközlők nem ismerték: 18. K9: Beimfredt — 25. K9: Heuzwiese — 34. K12: Neufelder — 36. K9: Kőfejtői. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K7 = 1857: BmT 119. — K9 = 1855: BmK 325. — K12 = 1864: Kat. színes birtokvázrajz a helyi tanácson. — K16 = KT 5460. — P: 1865 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Brix Ferenc ált. isk. tanár. — Adatközlők: Fetzer József 67, Héder József 52, Kohlmann Ádám 68, Kohlmann Ádámné Herr Erzsébet 67 é. 28. SÁSD Sásd, -on, -ru: -roi, -ra, -i [BC5: SchQl: Sásd BC6: Sasd BC7, 8, SchQ2—5, 7, 8: Sáásd SchQ6, 9: Saásd KI—10, 12, P, Hnt, Bt, MoFnT2 : ~] — T: 1343 ha/2333 kh — L: 2841. Sásd a török hódoltság alatt elnéptelenedett; maradék lakói valószínűleg Vázsnokra költöztek át. 1712-ben népesedett be újra. Lakossága ekkor magyar volt. A múlt század utolsó negyedétől német, szláv és egyéb anyanyelvűek is megtelepedtek itt. A nem magyar anyanyelvűek száma az 1. világháború előtti évtizedben megnőtt, de a 10%-ot nem érte el. 1910 után az össznépesség 1000 fölé emelkedett. 1930-ban 1312 magyar, 22 német és 3 egyéb anyanyelvű lakosa volt. 1936-ban Hörnyék egyesült Sásddal Sásd néven. 1970-ben Sásd 2888 lakosa közül 421 fő (14,6%) volt német. — P. sz. „Lakói magyarok. Hajdani neve Sasut volt". Sásd [1475: Saasd: Csánki 3: 448]. A m. sás növénynév -d képzős származéka (FNESZ. 564.) 1. Hörnyék: óhörnyék [BC1: Hernek BC4, 5: Hernyék BC7: Hőrnyik BC8, SchQl—9: Hörnyék Bm. L. Conscr. Dom. 1715/1716: Hernyik K7—10, 12, Bt, MoFnT2: Hörnyék P: Hörnyék] Ma a nagyközség egy része; 1936-ig önálló település. Hörnyék a török hódoltság alatt valószínűleg lakott helyiség volt. A 18. században is magyarok lakták. A mült század első felében kezdett a németség itt megtelepedni, de csak a század utolsó évtizedében nőtt meg a számuk jelentősebben: 1900-ban elérte a 30%-ot. 1930-ban 414 magyar és 164 német anyanyelvű lakosa volt a falunak; a külterületi helyeken 30 magyar, 2 német és 124 cigány anyanyelvű élt. — P. sz. "Magyar, német lakói vannak; a magyar nyelv a túlnyomó". 2. Gájkut: Cigánysor: Cigány utca [Hnt, Bt, MoFnT2: Gálykut] U. Régebben cigányok lakták. 3. Árpád utca [~] U. 4. Uj víztorony. 5. Transzformátor, -hó: hoz. 6. Epittő Szövetközet É. A. Járási Építőipari Szövetkezet telephelye. 7. Móric Zsigmond utca [~] U. 8. Atilla utca [~] U. 9. Tompa Mihój utca [~] U. 10. Víztorony : Régi víztorony. 11. Adi Endre utca [~] U. 12. Marksz Károly utca [~] U. 13. Rabszolgasirok A vízvezeték építése közben kerültek elő a Kaposvári út mellett. 14. Uj temető Te. 15. Anna utca [~] U. 16. Rózsa Ferenc utca [~] U. 17. Jókai utca [~] U. 18. Gárdonyi utca [Gárdonyi Géza u] U. 19. Zrínyi utca [Zrínyi Miklós u] U. 20. Béke utca [~] U. 21. Arany János utca [~] U. 22. Vasút. 23. Vasút utca [~] U. 24. Sportpája. 25. Zöldfa utca [~] U. 26. Régi