Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

24. KÁRÁSZ Kárász, -on, -ru, -ra, -i [BCl, 4, 5: Karasz BC2, 3: Karaz BC6: Karász BC7, 8, SchQl—9: Kárász K8, 12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: ~] — T: 801 ha/1392 kh — L: 523. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott helység. Lakói a 18. század végéig magyarok. A múlt század elején kezdtek németek megtelepedni a faluban; a század közepén a lakosság 28%-a német. A század végére a németség részben elköltözött, az itt maradtak pedig a magyar nyelvre tértek át. 1930-ban 494 magyar, 11 német és 1 horvát, 1970-ben 528 magyar és 8 német anyanyelvű élt itt. — P. sz. „Kárász, Vékény és M. Egregy csoportozata Völgység nevezet alatt is ismeretes". — A község nyelvileg a déli nyelvjárástípusba tartozik Cö-zés), de annak néhány jellemző vonása nem lép mindig következetesen föl. így például a kút, út co kut, ut stb. változatok nem lejegyzési következetlenségek, hanem a falu nyelvállapotát tükröző alakok. — Fcs: Vékény községnél! Kárász [1325: Karaz: AnjouOkm. 2: 182]. A m. R. Kárász [1199: Caraz: OklSz. szn.-ből keletkezett. Ennek előzménye a Kárász halnév. (FNESZ. 317.) 1. Tűzoltó szertár É. 2. Varsa, '-ba Fr. 3. Bót, -ba É. A falu vegyesboltja. 4. Varsa hídja Híd. Országúti vashíd a Varsában. 5. Horgos, -ba Hor. 6. Pásztorház É. A falu pásztorai laktak itt. 7. Fő utca: Országút [Fő u] Űt. A községen átvezető út neve. 8. Tanács, -ra É. 9. Községkocsma É. 10. Posta, '-ra É. 11. Piactér Tér. A kocsmával szemben levő tér neve. 12. Némöt-falu Fr. Az itt lakott német családokról kaphatta nevét, akiket föltehetőleg a püspöki uradalom telepített ide, de ma már eltűntek. 13. Templom utca [Fürdő ú] U. Ebben áll a falu temploma. Az utca a fürdő (strand) felé vezet. 14. Templom köz Köz. Utcácska a templom mellett. 15. Templom-sarok Fr. A falunak a templomtól keletre fekvő beépült része. 16. Iskola, '-ba É. 17. Templom, -hó: Templomhej: Plébániahej É, Tér. A templom és a plébánia területe. 18. Vőgy, -be Fr. A templomtól a fürdőig terjed. 19. Böröc-kert: Főső-kert Fr. A fürdői völgyben volt kertek; ma már beépültek. Az első név családnévi eredetű. 20. Fürdő, -be: Fürdő-vőgy Fr. Jórészt beépült völgy, melyben a fövenyfürdő létesült. 21. Fekete-urom D, sz. Nevét a lakosság szerint fekete földjéről kapta. 22. Berök, -be: Berök-rét Vö, r. 23. Berki-kút F. A Berekben levő forrás neve. 24. Kis-kuti-vőgy Vö, sz, r. 25. Berök melléke S, sz. 26. Beréte, '-be: Berétei rét [K8, 12: Bérét; r P: Bérét; sz, r] S, r. A lakosság a nevet azzal magyarázza, hogy a falutól a rét nagyon bent van. 27. Beső-rétek Mf, r. összefoglaló név. Ide tartozik: 22, 25, 26, 42. 28. Osztájok, -ba [K8: Osztályok K12: Osztály, Oszlály (!); sz P; Osztály; sz] Ds, sz. 29. Beső-gát Vf. A Bódán és a Beréten végigfolyó ér. 30. Berétei út Űt. Fontos közlekedési út, a faluból a határ északi részébe vezet. 31. Irtás, -ba S, sz. Egykor erdő volt, melyet kiirtottak. 32. Miók urma Ds, sz. 33. Osztájoki-kút F. 34. Berétei őrház [Hnt: Vasúti őrház] É. Őrház a vasút és a Berétei út kereszteződésénél. 35. Berétei-rámpa Rámpa. A vasúthoz fölvezető rövid töltés. 36. Asó-Petrőc D, sz. A Petrőc része. 37. Petrőci-hát Dh, sz. A Petrőc része. 38. Fahíd, -hó Híd. A Köblényi határon álló fahíd. 39. Barátok urma: Barát urma Ds, sz. 40. Miklósa-gát : Miklósa gátja: Miklósi-gát Mf, r. Nedves, patakos rét. 41. ördög-gödör G. 42. Bóda, -ra S, r, sz. 43. Bódai-kút F 44. Besőkis-mérés Mf, r, sz. Kisebb parcellákból álló dűlő. 45. Berétei-vögy Vö, r. 46. Berétei-ódal O, sz. 47. Széfődi-högy D, sz. 48. Petrőc, -re [K8, K12: ~; sz P: Petrőtz; sz MoFnT2: Petrőc] Ds, sz. Ide tartozik: 36, 55, 78, 91, 96. 49. Templomfőd Do, sz. Az egyház és az iskola földje volt. 50. Kűső-kismérés: Kismérési-