Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

dülő [Kl, 9: Vas Mihály KB, 10, P, MoFnT2: Vas Mihály hegy] D, Ds, Dt, Do, sző, sz. P. sz. "Dűlői jelentéktelenek, kivéve a Vas Mihály hegy nevezetű 8-ik szám alatti szöllő dülő, a honnét az a rege szól ... egy Vas Mihály nevű hős egykoron ott verte vissza kevés magyar hőssel a Pécsi Basától küldött igen nagy számú portyázó törököt és annak emlékére a hegy, melyen szöllő létez, kapta e Vitéz nevét örc",; emlékül". 59-. Vaszarikirák Ds, sz, 1. Két erdő között. 60. Torma-főd [K8, 10. 12: ~] Ds, sz. 61. [K8: Irtás] 62. Pámegye: Pámögye [K8, 10: Pálmegye] Ds, s'., 1. 63. [KIO: Bencerét] 64. Fekete-gödör [K8, 12, MoFnT2: ~] Vö, Do, 1. 200 m .nélyen szenet találtak. 1907-ben bányát akartak nyitni, de a Szállások tulajdon d nem engedték. 65. [K8, 10: Belső erdő] 66. Lancut [K8, 10: Lacz] D, Dt, e. 67. [K8: Tékesi község faizási erdeje] 68. Kecske-hát [K8, 10, 12, MoFnT2: ~] Dt, Dhát, sz, sző. 69. Hercegi-erdő: Álami-erdő Ds, e. 70. [K8: Nyiva] 71. Kötőhögy: Kötőhegy D, sz volt, most 1. 72. Hëgyurom: Hëgyuromtető [K8, 10: Hegyirom MoFnT2.: Hegyorom] Dt, e. 73. [K8: Kopaszhegy] 74. Hosszu-erdő [K6, 7, 8, 10, 12, MoFnT2 : ~] Ds, e. 75. Tamás-kut: Herke Tamáskut: Herke Tamás kútja Kút az erdőben. 76. Mihá-cser [K8: Mihálycserie K10: Mihálcserje K12: Mihálycser MoFnT2: Miácser] Ds, sz, 1. 77. Bámborba: Bámborba-dülő [K10: Bámborka] Ds, sz, 1. 78. Szenekosa, '-ba [KB, 10: ~] Ds, sz. A név eredetét nem ismerik. 79. Rókalik Ds, sz. A valamikor itt tanyázó rókák üregeiről. 80. Macska-gödör [K8: ~] Ds, sz, 1. 81. [K8: Vázsnoki úrbéri erdő] 82. [K9: Bikád] 83. Kuglisürü Ds, régen e, most 1, sz. 84. Árpafődi-dülő [KB, 10: Árpaföld] Ds, régen sz, most 1. 85. [K8: Árpaföldi rét] 86. Vargai-határszél Ds, régen sz, most 1. 87. Csáklázda [K12: Cságláztó] Ds, e. Az adatközlők nem ismerték: 22. K8: Vámosi rét K10: Vámosrét — 25. K10: öveikenderföld — 28. K8: Tóth szöllő K10: Tóthszőllő — 30. K9: Gegekutfölé — 35. K6: Hegyi Malom, Hegyi féle Malom — 37. K10: Pósa — 41. K10: Káposztás — 45. K10: Marhacsapás — 48. K9: Szöllőalyai — 53. K8: Soma — 54. K8, 10: Csapóföld — 61. K8: Irtás — 63. K10: Bencerét — 65. K8, 10: Belső erdő — 66. K8, 10: Lacz — 67. K8: Tékesi község faizási erdeje — 70. K8: Nyiva — 73. K8: Kopaszhegy — 81. K8: Vázsnoki úrbéri erdő — 82. K9: Bikád — 85. K8: Arpaföldi rét. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K6 = 1780 Bm. L. XIX. 370, Ing. XXV. 839 — K7 = 1857 BmT 135 — K8 = 1853 BiŰ 900 — K9 = Év n. BmK 311, 1878 KmK 597 — K10 = Év n. BiK 248 — K12 = 1864 Kat. térkép — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Krassovits Ágnes főiskolai hallgató és ar. Rónai Béla főisk. tanár. — Adatközlők: Molnár János 53, Pörnecz Ferenc 77 és Sebők János 56 é. 23. KISVASZAR Vaszar: Kisvaszar, -on, -ru, -ra, -i: n. Vászár, in, fon, uf Vászár, fon Vászar [BC1: Vas Szard, Vas Szár BC2, 4—6, 8, SchQl—9: Vaszar BC7: Vaszszar K3, 4, 8—10, 12, P; Vaszar Hnt, Bt, MoFnT2 : Kisvaszar] — T: 2010 ha/3493 kh — L. 549. A török hódoltság alatt folyamatosan lakott hely, lakossága magyar. — A 18. század utolsó évtizedeiben kezdett a németség a magyar őslakosság mellé betelepedni. A múlt század folyamán a németajkúak arányszáma mindinkább emelkedett; — századunk első évtizedében elérte a 76%-ot. 1930-ban 136 magyar, 416 német és 2 egyéb, 1970-ben (külterületével együtt) 491 magyar és 54 német anyanyelvű lakott Kisvaszaron. — P. sz. „Vaszar nevét vette némely idősebbek állitása szerént vas-zártól, mert