Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

90. Szent-kut: n. Printl 'Brünnlein' F. 91. Szőlőhegyi horó: n. Vejngártenhór 'Weingartenhohl' Hor. Ma már nem használják. 92. Irfám -ra: n. Irfám Do, sz. 93. Kalamán-gödör : Galamán-gödör : n. Galamán-gödör Gs, e. 94. Kalamángödri horó: Galamán-gödri horó: n. Galamán-gödri horó Hor. 95. Lucsis, -ba: n. Lucsis: n. Fdraváld 'Pfarrerwald' Do, e. 96. Malom-ódal: n. Mîlstik 'Mühlstück' [K8: Malomoldal; p K9, 12: Malomoldal; e, sz, sző P, MoFnT2: Malom oldal] Do, sz. A Szélier család vízimalma volt itt. Nh.: Itt volt valamikor a falu. Téglatörmelék került elő. 97. Gödrei-árok [MoFnT2: Gödrei-vízfolyás; Vf] Vf. 98. Csörge-kut F. 99. Kálvária-domb Os, 1. Itt volt a Kálvária. 100. Hell-köröszt : n. Hëllkrâjc 'Hellkreuz' Ke. 101. Szágyi-árok [MoFnT2 : Szágiji-patak; Vf] Vf. 102. Bozótfa [K8: Bozodfa; r P: Bozodfa K12: ~ N: ~] S, 1, sz. 103. Szabadföld: n. Svauféld [K12: Szabadföldek] D, sz. A szegényebb embereknek osztották ki. 104. Szélier-köröszt [K16: Szelier malom] Ke. Szélier nevű állíttatójáról. 105. Szücs-főd: n. Smálcperh 'Schmalzberg'. [K12: Smalczberg MoFnT2: Szűcsföld] Fs, sz. 106. Vancsa-köröszt Ke. Vancsa nevű állíttatójáról. 107. öreg-högy : n. Vajgëbërkh 'Weingebirge' [K8, 12: öreghegy: e P: öreg hegy] Ds, sző, e. 108. Szentgyörgyi ut: Szágyi ut Űt. Szágy és Baranyaszentgyörgy felé vezet. 109. n. Langi-Kmaváld 'Langer Gemeindewald' [MoFnT2: Langi-erdő] Do, e. 110. Gábor gödre: n. Gábor gödre [K12: ~ P: Gábor Gödör MoFnT2: ~] Gs, sz, e. 111. Álom-patak [K10: Alom B(ach) K12: ~] Vf. Az adatközlők nem ismerték: 23. K3: Nevetlen völgy — 24. TI: Duga bara — 38. K8: Patrihány K9: Patak kány N, K12, 16: Potriány — 49. P: Kislaki mező —59. K8, 16: Liptova csárda 78. K8, 12, 16: N: Monosrét P: Monyos — 85. P: Varga pári. Nem tudtuk lokalizálni: P: Balogberek P: Békák hegye P: János Gödör P: Jónás Gödör P: Kislaki mező P: Nagyerdő P: Vörös Gödör TI: Harsas part K3: Matéputria K8: Bozodfa malom K8: Kouácsíiegy K16: Cameral Forst. Az írásbeli nevek forrásai: TI = A pécsváradi közalapítványi levéltárból előkerült, s Reuter Camillo által kb. 1800 körűire datált térkép északi fele minden felirat (cím) nélkül Reuter tulajdonában. — K3 = 1802: Kéziratos térkép a Bm. L.ban, amelyen csak az erdők vannak ábrázolva. — K8 = 1857: BiŰ 313; 1865: BiÜ 314. — K9 = 1855: BmK 17. — K12 1865. NB: 1894—1904. Hnt: 1973 — Bt: = 1857 — K16 = KT jelű térképek P: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: Brix Ferenc ált. isk. tanár. — Adatközlők: Bódis István 50, Frigyesi Géza 52, Schiller István 73 és Vancsa János 73 é. 21. TARRÖS Taros: Tórós, -on, -ru, -ra, -i [BC1: Taros, Darás BC4: Tarlos BC5: Tarros BC6: Tórrós BC7, 8, Schq2—9, K7—10, K12, P, Hnt, Bt, MoFnT2 : Tarrós] — T: 524 ha/911 kh — L: 197. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott helység volt. Katolikus magyar lakossága mellé a 18. század második felében evangélikus németek telepedtek le. A múlt században lakóinak 2/3 része volt magyar, 1/3 része német. A század végére már a németek is beszélték a magyar nyelvet. Századunkban a német származásúak száma megfogyatkozott; 1930-ban ezek fele már magyar anyanyelvűnek vallotta magát. Ekkor 245 magyar és 30 német anyanyelvű élt itt. 1970-ben 184 magyar és 12 német lakta. — P. sz. [1865-ben] „Magyar, német falu". Tarrós [1475: Tarros: Csánki 3: 453]. A m. tarZó ~ N. tarró fn. -s képzős származéka; vö. 1470: tarros kerth (OklSz.). Némelyek Árpád fejedelem legidősebb fiával, Tarhos-sal hozzák kapcsolatba. (FNESZ. 633.)