Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás
wiesen' [K8/a, K8/c: Nagy rét; r K8/b: Nagy rétek; r P: Nagy rét; r] Vö, r. 120. Pétre, -'re: Petre-szöllő: Petre-erdő: n. Petravingart 'PétreWeingarten' (K8/a, K8/c, K12: Pétre; sző, e, sz] Ds, sző, e. 121. Vasszari-erdő: n. Vászdr Váld 'Vaszarer Wald' [K16: Vaszari erdő] Ds, e. 122. Csiszár ajja [K8/a: Csiszár állja; e, sz K8/b: Csiszárallya; e, sz K8/c: Csiszár alya K12: Csiszár alja; e P: Csiszár allya; sz] Ds, e. 123. Szalaknai ut: Szaloknai ut: n. Szálákar Vég 'Szalatnaker Weg' [K8/a, K8/b, K8/c: Szalatnaki ut; út] Űt. Szalatnak felé vezet. 124. Kecske-hát [K8/a: Ketskehát; e, sző K8/c: Kecske hát] Ds, e. 125. Szabó-főd: n. Szabófelt 'Szabófeld' [K8/a: Szabóföld; e, sző K8/c: Szabó föld] Ds, sz, sző. Erdő veszi körül. Egykori tulajdonosa nevéről. 126. Kisvasszari-árok : n. Vászar Kräva 'Vaszarer Graben' [MoFnT2: Kisvaszari-vízfolyas] Vf. 127. Bëk-domb [MoFnT2: Beck-domb] D, e, 1. 128. Köszvényös, -be, -re: Köszvényösi-vőgy: n. Këszvënytdl 'Köszvény tal' [K8/a, K8/c: Köszvény esi völgy; e K8/b: Köszvényes; e] Vö, e. Az adatközlők nem ismerték: 42. KI6: Csirmező — 87. K4: Néringer János Malma — 88. K4: Koller Ignácz és Miller Katharina Malma — 108. K16: Sömjén. Nem tudtuk lokalizálni: K12: Kastel erdő Tag: Malmut Tag: Malomtér. Az írásbeli nevek forrásai: K4 = 1833: BLUrad. 291. K7 == 1857: BmT 112 — K8/a = 1853: BiŰ 555. — K8/b = 1857: BiŰ 556. — K8/C = 1859: BiŰ 557. — K8/d = 1877: BiŰ 558. — K9 = 1956: BmK 204. — KIO = 1857: BiK 157. — K12 = 1864/71: Kat. színes birtokvázrajz (BmL.) Tag = 1857, 1859: Nagyág elkülönözési és tagosítási térképe (BmL.) — TI = 1879: Telekkönyv (BmL.) — T2: 1900: Telekkönyv (Sásd) — K16 = KT 5460. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: dr. Pesti János főisk. docens. — Adatközlők 1967-ben: Farkas János 56, Illés József (gerényesi lakos) 72, Kovács András 73 é; 1977-ben: Farkas Imréné Rigacz Katalin 78, Hopp István 66 é. 18. SZALATNAK Szalanka: Szalokna: -án, -ru, -ra, -i: Szálaknak: Szálaknok, -on, -ru, -ra, -i: n. Szálak, in, fun, nah Szálak, szálákar [BC7 : Szallakna K7 : Szalatnak BC6, 8, SchQl—9, K8—10, K12, P, Hnt, Bt, MoFnT2 : Szalatnak] — T: 1030 ha/1790 kh — L: 693. A török hódoltság alatt elnéptelenedett; még a 18. század első negyedében is puszta volt. 1726 körül németekkel telepítették be. A múlt század közepétől magyar lakói is voltak. A magyarság lélekszáma a század vége felé lassan emelkedett. 1930-ban külterületi helyeivel együtt 75 magyar, 867 német, 1 horvát és 1 egyéb anyanyelvű lakta; 1970-ben 419 magyar és 303 német élt itt. — P. sz. ,,[a vidék] Hegyhát... mert a „Mecsek" nevü hegyláncz mögött fekszik. Az egész környék Hegyhát. [Szalatnak] Német ajkú lakói Frankhoniából jöttek; közönségesen frankok. — A falu neve Szalatnak [abból eredhet], hogy a török e vidéken a magyarokkal csatázván, amazok megfutamodának, és így a „szaladnak" szót, melyet a győzők hangoztatának, a hely elsajátította; ámde erről a történelem nem emlékezik meg. Egy másik vélemény azt tartja, hogy a német ajkú lakosok szállíttattak és itt szállattak meg. ... de ez sem állhat meg alaposan, mert a többi vidékre is csak úgy szállíttatott a nép, minek következtében több ily helynév keletkezett volna. Valószínűbb, hogy e név a horvát szerb nyelvben találja föl kulcsát, mert tudva van, hogy ahol most Szalatnak és a szomszéd községek feküsznek, ott hajdan merő erdőségek voltak, mint azt különösen a szalatnaki dülőelnevezések igazolják: »Hirsch Aecker, Heppich Wald, Eich Wald, kirch Hölczer«; de ezt mutatja a szomszéd helység Bikái (Bükk alja); továbbá tudva van, hogy e környéken Rácz~Kozár ősrégi hely, melynek lakosai hajdan merő horvátok vagy szerbek, és hol jelenleg Mocsolád helység áll, annak közelében volt a horvát népség kenderáztató ja (»mochila«). Ezek nyomán Szalatnak valószínűleg horvát vagy szerb eredetű..., s alkalmasint valamely erdőrész neveztetett igy".
