Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

Partos hely, benne Vm. 50. Köröszt ut: n. Krâjcvéh 'Kreuzweg' Űt. Kereszt állt mellette. Ez az út keresztben szeli át az É-i határrészt. 51. Halastó Mesterséges tó volt a domb aljában. 52. Gáti-le gy ellő : n. Hútvád 'Hutweide' [Tag: Gáti csepőtés legelő; 1] Ds, 1. Egykor e volt. 53. Gáti-mező: n. Gátdr Ëkar 'Gátér Äcker' Ds, sz. Régen itt is e volt. 54. Farkasbalázs [K12: Farkas balázs; sz] Do, sz, 1. Farkas nevűek ma is vannak Ágon. 55. Hardi horó: n. ~Amdshól 'AlmáshohP [K8/a, T: Hardi horó; e, 1 K8/b: Hardihorhó; e, 1, sz K8/c: Hardi horo; 1, sz K8/d: Hardi-hóró; I Tag: Hardi horhó erdő P: Hordi horhó] Hor. 56. Almáspuszta: Almás, -ra: n. Amasphosztd 'Almaspußta' [SchQl—9: Almás pr. K8/c: Almáspuszta; sz P: Almás puszta; sz, r, Hnt, MoFnT2: Almáspuszta] Ds, Mf, sz, r. Régen itt kis major volt, ahol állattartással foglalkoztak. A 18. század végén néhány német anyanyelvű kisházas létesítette a települést. A lakók száma 20 fölé ritkán emelkedett. A múlt század végétől lakossága folyamatosan elmagyarosodott. 1930-ban 18 magyar és 2 német anyanyelvű lakta. 1970-ben 4 lakója volt. 57. Pec-csárda: Pëc-kocsma: Almási-csárda: n. Pecdrcsárda É. Volt tulajdonosa Petz István nevéről. Nh. : Alsómocsoládon úgy tudják, hogy ebben a csárdában lőtte agyon egy Hab nevű zsandár 1866-ban Rigacz Jancsit, a Hegyhát híres betyárvezérét. Rigacz emlékét balladában örökítették meg. (Művelődési Tájékoztató 1963. ápr.) 58. Almási őrház [Hnt: Vasúti őrház] É. Rendeltetéséről. 59. Almási erdészház [Hnt: Erdészlak] É. Az erdészek szolgálati lakása volt. 60. Gáti-erdő: n. Gátdr Váld 'Gátér Wald' [K8/a, K8/b, T: Gáti erdő; e K8/c: Gáti erdő; sz K8/d, P: Gáti erdő; sz, 1 K9: Gáterdő; e, r, sz K12: Gáti; sz, 1] Ds, sz. 1860 körül még e volt. 61. Szöllő-högy: n. Vingdrtperih 'Weingartenberg' [K16: Szőlő h.] Ds, Do, sző, gy. 62. Községfőd: n. Kmdfëlt 'Gemeindefeld' Ds, sz. Hasznából tartották el a bikákat, kanokat. 63. Birka-hodál: Hodál, -hó É. Juhistálló. 64. Diás, -ba: Diós, -ba [K8/a, K8/c; Diás; sz K9, K12, P: Diós; 1, sz, sző] Do, sz. 1964-ben még volt itt diófa. 65. Tamás-gyakra: Tomás-gyokra: n. Támásáker 'Thomasacker' [K8/a, K8/b, K8/c: Tamás gyakra; e, 1] Ds, sz, 1. Egykor e volt. 66. Sánta Andor-gödör : n. Sándarloh 'Sánta Andor-Loch' [K8/a: Santa Andor gödör K8/c: Sánta Andor gödör] G, Vm, bokros hely. Volt tulajdonosa nevéről. 67. Bikk, -be: Bükk, -be: Bikk-erdő: n. Pikin 'Bükk' [K8,/a, K8/c: Bik; sző, sz K9: Bik; e, sz, sző] Ds, sző. Egykor bükkerdő volt. 68. Cigányok, -hó: Cigány-sarok: Cigánytanya Lh volt, kis házakkal és kunyhókkal. 69. Almási-kut Gémeskút volt a Petz-csárda mellett (Almáson). 70. Tőgyfa: Tőtyfa: n. Töltyfákar 'Tölgyfaacker' [K8/a, K8/c: Tölgyfa; sz K9, K12, P: Tölgyfa; e, r, sz] Ds, sz. Régen itt állt a Gáti-erdő. 71. Osztás, -ba: Osztás-dülő: n. Osztásékor 'Osztásacker' Ds, sz. 72. Kőrtefai-kut : n. Pirnpámprund 'Birnbaumbrunnen' F, Kút. 73. Körtefa: Kőrtélös, -be: Kőrtefa-dűlő: n. Pirnpámakar 'Birnbaumacker' [K8/d, T: Kőrtéles] Ds, sz, 1. Körtefák álltak a dűlő szélén és a legelőben. 74. Szurdok, -ba: n. Szurdokhói 'SzurdokhohF: n. Szurdukdr Hói 'Szurdoker Hohl' Hor. Igen mély. 75. Szurdok-fő : n. Szurdukfëld 'Szurdok-Feld' [K8/a, K8/c: Szurdok fő; sz K8/d: Szurdokfő; sz K8/b: Szurdok; 1 K12: Szurdok föld; sz T, P: Szurdokfő ; sz, 1] Ds, sz, 1. Mély horhos van a közelében. 76. Szállás, -ra, -ba: n. Szálas 'Szállás' [K12: Szállás; sz MoFnT2: Szállás] Dt, sz. Régen itt tartották a jószágot. 77. Pap-szöllő: Pap, -ba: n. Pfáfavingart 'Pfaffenweingarten' [K8/a: Papszőllő; sz K8/c: Pap szölö; sz P: Papp szöllő; sz] Ds, sz. Régen itt sző volt. 78. Kukorgyás, -ba: Kukurgyás, -ba: Kukurjás, -ba: n. Kukdrjás [K8/a, K8/c: Kukurgyás; sző K12: Kukurjás; sző P: Kukorjás; sző] Ds, sz, sző. 79. Kukurgyási-bikk : Kukurjási-bikk [T: Kukurjási bikk alatt P: Kukorjás és Bikk; sző] Ds, sz, sző. 80. Bikk-gödör [MoFnT2: Bükk-gödör] G, bok-