Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

9 P: Hódos; 1, sző MoFnT2 : Hódos] Dt, sz. 89. Nagy-árok [P, MoFnT2 : Baranyacsatorna MoFnTl, Bt: Baranya-patak] Vf. 90. Vercsima, -'ra [K8: ~: Vercsina; 1 K9: ~ ; 1, sz P: Vercsina; 1 Bar: ~] Ds, sz. 91. Kokas-kut: Közös-kut Kút és a környéke, akácos. 92. Diás [K8, 9, P, MoFnT2: ~; sz, 1 KI6: Diós földek Bar: Diós] Do, sz. Bar: „sok diófa volt itt hajdanában". Diós nevű kisvaszari földbirtokosról; mások szerint a diófákról. 93. öreg-hegy: Falusi-hëgy [K8, Bar: öreghegy; sző, 1 P: öreghegy: Falusi hegy; sző] D, e, sző. 94. Kerék-domb Dt, sz, e, 1. Kúpszerű terület, csak körbe lehetett szántani. 95. Bükkös [K8, 9 Bar: ~ ; 1, sző, sz] Os, sz. 96. Bödöce, - be Do, sző. 97. Mise ut : Tarrósi ut [K9 : von Taros; út] Űt. A Tarrósiak ezen az úton járnak át misére. 98. [K8, 9 P: Szekcsői hegy; sző, 1] Ds, sző. 99. Szár-hegy [K8 P: ~; sző K9: Szarhegy; sző, 1] D, bozótos. 100. [K8, P: Makárhegy; sző K9: Maká hegy; 1, belsőség, sző] Ds, sz. 101. Margitmajor [Hnt, Bt, MoFnT2: ~] Os, sz. Valamikor uradalmi birtok volt. 102. Kutnyánszki-őrház [Hnt: Vasúti őrház] É. 103. Mogyorós: Mogyorós-kapu Fs, sz. 104. Igaz-tető Dt, sz. 105. Csulak-hëgy D, sz. Csulak nevűnek volt a birtoka. 106. Táska, -'ba Do, sz. 107. Sötét horó [K8, 9: Horóhegy; sző, 1] Hor és környéke, Ds, sző, sz. Adatközlők nem ismerték: 1. Zöldfa u. — 2. Táncsics Mihály u. — 9. K8: Csákány — 31. MoFn T2: Sarádi-patak — 32. K8: Ósajántelek — 36. K8, 9: Hoszszú mező — 41. K7: Felsőrét — 47. K7: Hosszú erdő — 62. MoFnT2: Kisvaszarivíz]olyas — 83. K8: Rostásrét : Rostáslegelő — 86. K8, 9: Vásárosdombói-hegy : Dombai hegy — 89. P: MoFnT2: Baranya-csatorna — 98. K8, 9 P: Szekcsői hegy — 100. K8, 9: Makárhegy — 107. K7, 8: Horóhegy. Nem tudtuk lokalizálni: K8: Agyagbánya; agyagbánya Szállási rét,; r K16: Fejér kép Nagy hegy Nagy Ág fölött Merényi: Piusrét. Az írásbeli nevek forrásai: K8 = 1853: BiÜ 956; 1860: BiÜ 957, 959, 961: 1898: BiÜ 960; 1900: BiŰ 959. — K9 = 1855 k.: BmK 330. — P: 1865 — Berze Nagy 3:50 — Hnt: 1973 — Bt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Makár Béla ig. tanító. — Adatközlők: Hetesi József 73, Kovács László 72, Oláh Józsefné 77, Rostás János 74 és Szenyéri János 50 é. 17. ÁG Nagyág: Ág, -on, -ru, -ra, -i: n. Nájgyák, in, fun, uf Nájgyák, nájgyákdr [BC1: Nagyagh, Nagyok BC4, 6, 7: Nagyágh BC5: Nagy Agh BC8, K7, K8/d: Nagy Ágh SchQl: Nagy-Ág SchQ2—9, K9: Nagy-Ágh K8/a, K8/b, K8/c, K12, T, P: Nagyágh Hnt, Bt, MoFnT2: Ág] — T: 1231/2139 kh — L: 343. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott helység volt; magyarok lakták. A 18. század második felében Würtembergből evangélikus németek telepedtek ide. A múlt században a lakosság 1/4 része volt magyar, 3/4 része német. A két világháború között a németség arányszáma megnőtt. 1930-ban 59 magyar és 410 német anyanyelvű lakta. 1970-ben 319 magyar és 39 német élt. itt. — Fcs: Gerényes község alatt! — P. sz.. „A [falu] volt törzs magyar lakosai (vénei) elhaltak, és jelenlegi Würtenbergából származó német ajkú lakosság e név [Nagyág] eredetéről semmi felvilágosítást nem tud adni... a községi pecséten... egy nagy terebélyes fa nagy ágakkal látható!" P. 2. sz. adatközlője: „...község eredetét vette egy, a falu felett álló nagyfáról (!), ez a kitűnő fa igen nagyággal birt a falu felé. Nagyágh régen készült pecsétjében egy izmos fa létez nagyágokkal, mi a nevet igazolja". — P. megemlíti még, hogy „A lakosság 3/4 része német, ágostai vallású, de magyarul is beszél". Ág [1487: Naghagh: ZichyOkm. 11: 471]. A m. ág 'patak, vízfolyás' fn.-ből keletkezett. A falu egy patak völgyében települt, s róla kapta nevét. (FNESZ. 40.)