Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás
Az adatközlök nem ismerték: 21. K8, 12: Katona irtás — 23. K8, 12: Erdei mező — 28. KI2: Csákányviz — 37. K8, 12: Kenderföldek — 49. K12: Erdő — 57. K8: Malomárok — 84. K9: Falu körül — 89. K8, 12: Dólaczi mező P: Dolatz (Lódac van) — 109. K8: Jenéi ut — 111. MoFnT2 : Meződi erdő. Nem tudtuk lokalizálni: Merényi: Fójáróföld, K8: Partházi erdő; e K12: Malom; malom K12: Piókás; 1 K12: Rajnai erdő. Az írásbeli nevek forrásai: K8 = 1853/ 54: BiÜ 530; 1863: BiÜ 531/1; 1866: BiÜ 533; 1898/1900: BiÚ 536; 1902: BiÚ 535. — K9: 1855 k.: BmK 194. — K12 = 1864/88/ 92: Kat. színes birtokvázrajz. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1987 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Hervai Antalné adminisztrátor. — Adatközlők: Magyar Imre 74, Szabó István 75, Szabó László 49, Szabó Vincéné 71 és Szabó Zsigmondné 73 é. 16. VÁSÁROSDOMBÓ Dombó, -n, -ru, -ra, dombai [BC1, 4: Vásáros Dombo BCo: Vassáros Dombo BC6: Vasáros Dombo BC7: V. Dombensis BC8: Vásáros Dombó SchQl—9: Vásáros-Dombó K12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Vásárosdombó] — T: 1178 ha/2048 kh — L: 1233. A török idők alatt valószínűleg folyamatosan lakott falu volt; magyar lakossággal. A múlt század középső harmadában néhány német települt a faluba, de ezek száma 20 fő fölé nem emelkedett. 1930-ban 882 magyar és 7 német anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben Margitmajor nélkül 999 magyar és 29 német lakta. — P. sz. „Szóbeli hagyomány utján Vásáros Dombó az egykor itt virágzott vaskereskedés miatt... Lakói magyarok. A falu egykor sikon feküdt, a török hadjáratok idején hegyre vitetett fel, innen az Újváros". — Nh.: Egyesek szerint Vásárosdombón régen nagy vásárokat rendeztek. Mások szerint sok „vasáros" (—vasárus?) lakott itt. Az öregek szerint a falu Dombó nevű család birtoka volt. Nd.: „A dombai utca jaj, de sáros / Végigmenni rajta nem tanácsos". Fcs.: Rövid versike és történet a dombói rókafüstölő'kről (Berze Nagy 2:400). Vásárosdombó [1448: Dombo: Csánki 3:423]. A Dombo hn. valószínűleg szláv eredetű; vö.: szb.-hv. Dubovi [többes sz.] hn.; ukr. Dubiv hn. Ezek tövében az ősszláv *dobh 'tölgy' rejlik. L. azonban 1323: Dumbow szn. (ZichyOkm. 1:244), 1330: Dombou szn. (ZichyOkm. 1:356). Ennek előzményeként talán egy szláv R. *Dobo vagy *Dobovh szn. jöhet számításba, amely a big. Dbov szn. alapján rekonstruálható. Kevésbé meggyőző az a feltevés, hogy a Dombo hn. a m. domb fn.-nek *dombó származékából keletkezett. Mégis 1. baranyai N. dombor 'kisebb földhányás; halom, domb'. — A Vásáros- [1773: LexLoc. 36] előtag megkülönböztető szerepű, s egykori vásártartási joggal kapcsolatos. (FNESZ. 184, 682.) 1. Újtelep [Zöldfa u] U. 2. Újtelep [Táncsics Mihály u] U. 3. Ujhögy Fr. Nemrég épült ki. 4. Berök [Berek u] U. Vizenyős terület. 5. Árpád utca: Zsákutca [Árpád u] U. Valamikor zsákutca volt. 6. Újváros: Ásó falu [K8, 9: Újváros: Újfalui mező; 1, sz. P: Újváros Hnt, Bt: Ujvárosdűlő MoFnT2: Újváros] Fr. A századforduló után épült ki. P: „mely alatt a falutól kb. 1/4 órára síkon fekvő plébánia, iskola lak, néhány telkes és majorsági épület értetik". 7. Béke utca: Kis utca: Gyöp utca: Templom utca [Béke u] U. Valamikor az egyik soron voltak csak házak, ezért nevezték Kis utcának; Gyöp utcának meg azért nevezték, mert csak egy-két gazdának volt lova, és így gyöpös maradt az utca. Az utcával szemben van a templom. 8. Rákóci utca [K8: Sásdi ut; út Hiv: ~] U. 9. [K8: Csákány; 1] S, 1, r. 10. József Attila utca [~] U. 11. Jágónaki ut: Mise ut: Kosut