Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

Pityóka] Ds, sz, r. 199. Jónás-gödör G, e, 1. 200. Pityóka, -'ba [K12: ~] Lap, Ds, sz, e. 201. Diós-tető [MoFnT2 : Szénási-tető] Dt, e. 202. Kis-kut F. Innen kapta a két kastély és a fürdőmedence a vizet. 203. Kis-kuti-sürü Do, e. 204. Karó-domb [Bar: ~] D, sz, e. 205. Nyárfás, -ba Lap, r, sz. Az árok két oldalán terül el. 206. Köskényi-árok Vf. 207. Kösnyék, -be [K12, MoFnT2: Kesnyék Bar: Kösnyék] Do, Vö, sz, e. 208. [K12: Cameral Wald] 209. Macska-gödör [MoFnT2 : ~] Vö, e. 210. [K8, P: Kátrányos; sz] 211. Réti-lap: n. Pityók'érvíz 'Pityoker Wiese' Lap, r. 212. Tüzér-domb D, sz, e. 213. Hidegr-ódal : Szénási-Hideg-ódal Do, e, sz. 214. Szénás, -ra: n. ~ [SchQ9: Szénás MoFnT2: Szénáspuszta] Ds, sz, e. Volt urasági Pu, Lh. Szénás középkori falu [Reuter: BarKözTel. 148.] a török hódoltság alatt elnéptelenedett; a 19. század első felében is puszta. 1970-ben 84 lakosa volt. 215. Huszár-domb D, sz, e. 216. Pityókai-lapok [K12: Pityóka] S, sz. 217. Poletár-tetö [MoFnT2: Proletár-tető] Dt, sz. 1926-ban itt mértek apró parcellákat a zselléreknek a gróf földjéből. 218. Rókaluk [K8: Rókázó; e] Part, e. Sok erre a róka. 219. Aranyág, -ba [K12, MoFnT2: Aranyák Bar: Aranyág] Ds, sz, e. Az ügyeseknek láng mutatja, hogy itt kincset rejt a föld. 220. Dala-part [K12, MoFnT2: Szénás] D, e, sz. 221. Egrös-ódal [K12: Szénás] Do, 1, e. 222. Szágyi-ódal [K12: Szénás] Do, sz, e. 223. Bokros, -ba Ds, e, 1. Az adatközlők nem ismerték: 4. K12: Ober-Gödre P: Obenn Ort — 6. K8: Faluköz, sz P: Zwischen von Hofsteller — 9. K8, P: Marhatér, sz, 1 — 117. K12: Maria Himmelfahrt — 66. K9: Hegy, 1, sz P: Hegyflur — 67. K8, P: Hegyhát — 69. K8: Urbánhegy, sző P: Urbansberg, sző, gy — 71. K8, 9: Czigánygyep, 1, sz, sző — 72. K8, 9: Gödrefő, sz, sző — 75. K8: Barcsahegyüsző P: Barcsa hegy — 81. K12: Széli hegy — 86. K8, P: Csúszós — 87. KI 2: Langewiesen, Vf — 105. K12: Hadi patak — 123. K12: Nagy Irtás — 124. K8: Disznóollaknál, sz P: Disznó ollaknál, sz — 129. K8, P: Szederjes, sz — 130. K8, P: Pajtafő, sz — 150. K8: Kis Irtás, sz — 154. K8, P: Akolköz — 155. K8: Csapás — 156. K8: Akolmellék P: Akol mellett — 157. K9, P: Rókás — 158. K8, 9, P: Pajtatér — 159. K8, P: Kiskerék, e — 161. K8, P: Gödrös, sz, 1 — 162. K8: Völgység, r — 164. K8, P: Bükkös, sz — 165. K8: Nagy Irtás, sz — 168. K8, P: Nyulvölgy, sz — 170. K8: Egérhegy, 1 P: Egerhegy — 175. K8, P: Dombos, sz — 181. K8: Schloss patak K12: Schlosz bach — 183. K8: Váralja P: Várallja — 187. Bar: Lityók — 189. K8, P: Szurkos, sz — 195. K8: Nyáriakól, 1 K9: Nyári akól, 1 P: nyári akol — 208. K12: Cameral Wald — 210. K8, P: Kátrányos, sz. Nem tudtuk lokalizálni: KI: Fenyér Puszta P: Táboros flur P: Tötös. Az írásbeli nevek forrásai: KI = 1755: Bm. L. Inquisitiones. No. 18. — K8 = 1835, 1837, BiÜ 215. — K9 = 1855: BmK 88. — K12 = 1864, 1890, 1893: Kat. térkép — Bar = Földrajzi név Berze Nagy János „Baranyai Magyar Néphagyományok" (Pécs, 1940.) c. művéből. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Kardos Agnes főisk. hallgató. — Adatközlők: Nóvák János 50, Széki József 47, Tuli János 75, Vág György 66, Vajda József 61 és Weisz János 49 é. 1 5. MEZŐD Meződ, -ön, -rü, -re, -i [BC1: Vezad (!) BC4—6, 8, SchQl—9: Meződ BC7, P: Mezződ Hnt, Bt, MoFnT2: Meződ] — T: 1041 ha/1810 kh — L: 285. A török hódoltság alatt folyamatosan lakott falu volt. A hódoltság utáni évszázadban is magyarok lakják. Magyar lakossága mellé a 18. század legvégén kezdtek német anyanyelvűek betelepedni. A múlt század első felében még csak néhány német család élt itt; a század utolsó évtizedeiben indult meg a jelentősebb német betelepedés. 1900-ban a falu lakosságának 1/3 része volt német. 1930-ban 319 magyar és 218 német anyanyelvű élt itt. 1970-ben 281 magyar és 7 német lakosa volt. — P. sz. „Lakói magyarok és németek".