Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

Az adatközlők nem ismerték: 3. K8/a: Temető — 17. K8/a: Tó/őt Sürü — 20. K8/d: Csapás — 23. K9: Lendlerweg — 36. K9: Kanda — 38. K8/a: Szőlő — 41. K8/a: Lengyeli uti dülő — 47. K9: Tränk — 48. K8/a: Pótlék földek — 56. K9: Ganzweide — 62. K8/a: Szöllő — 66. K8/a: Pótlék földek — 67. K9: Mühläcker. Nem tudtuk lokalizálni: P: Berg Acker „Szántó Föld, hegyes táj." — P: Weingarten Aker Szöllő hegy, az előtt Szántó föld volt. Az írásbeli nevek forrásai: K7 = 1857: BmT 136. — K8/a = 1852: BiŰ 910. — K8/b = 1862: BiÜ 911. — K8/c = 1898 (?): BiŰ 912. — K9 = 1855: BmK 316. — K12 = 1864: Kat. színes birtokvázrajz a helyi tanácson. — P: 1865 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: Szekeres Imréné tanító. — Adatközlők: Koch Jánosné 80, Märcz Jánosné 54, Till Gyula 66 é. 14. GÖDRE Gödre, -'be, -'bü, -,be, -i: n. Kédrei, in, fun, nah Kédri, fun Kédri [A falunév adatait lásd még az 1., 28., 29. sz. neveknél! Hnt, Bt, MoFnT2: Gödre] — T: 3990 ha/6934 kh — L: 1708 — A Somogy megyei Kiskeresztúr és a Baranya megyei Gödre egyesítésével 1954-ben Gödrekeresztúr, 1969-ben Gödreszentmárton hozzácsatolásával Gödre lett. Gödrét 1745-ben holicsi német telepesekből alapították. Szigorúan endogám németsége mellett a múlt század elejétől kis létszámú magyarság is élt. A magyarság arányszáma csak századunkban növekedett meg. 1930-ban 161 magyar, 889 német és egyéb anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben az egyesülésekből alakult Gödre községnek külterületével együtt 1515 magyar és 222 német lakosa volt. Ekkor 3 fő vallotta magát délszlávnak. —F. cs.: Szőrkapcába, faklumpába / Gyütté be Magyarországra. / Tra-ra-ra, némöt vagy! — A gödreszentmártoni magyarok így csúfolták a németeket. Gödre [1472: Gödri: Száz. 47: 762]. A m. gödör fn. -i képzős származéka. (FNESZL 243.) 1. Kiskörösztur : Körösztur, -on, -ru, -ra, -i [SC6, 9: Kis Xtur SC7: Kiss Keresztúr SC8, SchQ5: Kis Keresztúr SchQl, 2, 4, 6—9: Kis-keresztur SchQ3, 4: Kiss-Keresztur, Kiskeresztúr MoFnT2: Bt: Gödrekeresztúr P, K: Keresztúr] Fr. 1954. okt. l-ig, a Gödrével való egyesítésig önálló falu volt. Keresztúr középkori falu a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 18. század második felében népesítették be német kisházasokkal. A múlt század második felében alakult önálló községgé. 1930-ban 17 magyar és 258 német anyanyelvű lakosa volt. 2. Kosut Lajos utca: Amerikai utca [Kossuth Lajos u] U. Az 1. világháború előtt az itt Fakók közül sokan kivándoroltak Amerikába, majd néhány család később visszatért. 3. Adi utca [Ady Endre u] U. 4. [K12: Ober-Gödre P: Obenn Ort] P. sz. "uradalmi és plébániai kert". 5. Bükszágyi utca [Petőfi Sándor u] U, amely a Bükkszágy-völgy felé vezet. 6. [K8: Faluköz; sz P: Zwischen von Hof steller} 7. Bagóvár [Űjfény u] U. Az 1957-ben bevezetett villanyról. 8. Marhahajtó ut Űt, amelyen a marhákat terelték a legelőre. 9. [K8, P: Marhatér; sz, 1] 10. Szélmalom-domb: Hosiélok [K12: Hof stellen P: Szélmalomdomb] D, gy, k. P. sz. "polgári szántó, hajdanában a dombon szélmalom állt". 11. Alé, -ba: Alé utca [József Attila u] [K9: All(n?) K12: Allee; sz P: Allee oder Gödrefőflur] U. 12. Vinkli: n. ~ 'Winkel' [Béke u] U. É-i részének alakjáról. 13. Berg utca: n. ~ [Árpád u] U. 14. Templom utca U. 15. Iskola, -'ba. É 16. Templom, -ba A katolikus felekezetűeké. 17. [K12: Maria Himmelfahrt] 18. Cukrászába, - ba: Cuki, -ba: Presszó, -ba. É 19. Bolt, -ba: Bót, -ba. É 20. Temető, -be Benne a Siskovics család sírbolt-