Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

rét Mf, r volt; jelenleg halastó. 183. Zsidó-kert: Árviz-kert Os, k, sző, gy. A kocsmát bérlő zsidóké volt. Legutóbb egy Árviz nevű zsidó bérelte. 184. Páksom, -ra: Páksom-dülő: Páksomi-legyellő [TI: Pascuum; 1 MoFnT2: Páskom] Do, sz. 1920-ig legelő volt. Azóta szántóként művelik. 185. Berök, -be: Nagyberök [TI : Berek] Mf, r. Sás, káka termett benne. Most halastó van itt. 186. Bikali-tó: Bikali-halastó: Halastó: Gazdasági-halastó Halastó. A Bikali ÁG létesítette kb. 100 kat. hold területen 1960-ban. A Bt jelzetű térképen is íó. 187. Agárcás, -ba Ds, Szas, 1, e, akácos. Faluközüsségi tulajdonban volt. A Legeltetési Társulat rendelkezett az erdő irtásáról és az újabb telepítésekről. 188. Páksomigödör G, bokros. 189. Méhes-gödör Vö, Gs, e, bokros, akácos. Jó méhlegelő volt. 190. Méhes-kut: Méhes-gödri-kut F, Kút. Jó ivóvize van. 191. Arany-part: Aranpart Do, sz. Egy Arany nevű család lakott itt. 192. Állomás, -ra: Vasútállomás, -ra [Hnt. Bt, MoFnT2: Mágocs—Alsómocsolád; vasútállomás] Vasúti megállóhely. Lh. 193. Magtisztittó : Harai-malom É. Korábban vízimalom volt, majd gőzmalommá fejlesztették. Harray Kálmán építtette. Jelenleg magtisztítóként működik. 194. Léc-malom: Léc-tanya: Lécek, -hő: Ravaszlikimalom [TI: Ravaszliki Malom K16, NB: Ravaszliki malom] É, Ta. Régen vízimalom volt. Tulajdonosa jelenleg is a Lécz család. A malom mellett egykor falu állott. (Lásd a 207. sz. nevet!) 195. Kis-erdő D, Do, e. Az ősi hegyháti erdőségből visszamaradt cseres és szilfás erdő volt (kevés fenyővel) a Tanya-tető mellett. Urasági birtok volt. Nemrég letarolták a bikaliak. 196. Sziget, -be [TI, T2: Sziget] Mf, r, sz. Jelenleg halastó. Ez a hely tavaszi áradások idején is kilátszott a vízből, szinte sziget volt. Ezért ezt a darabot a rétből feltörték, és szántóként művelték. 197. Kida, -'ba Mf, Mo, r. Most halastó. Régen nádas, sással benőtt hely volt és vadludak, vadkacsák tanyája. 198. Kasznárpajta Urasági paja volt az országút mellett. 199. Fodbalpája: Szűrük, -re: Szürü, -re Ma sportpálya. Régen itt csépelték a gabonát. 200. No,gy-istálló : Marhaistálló : Téesz-istálló Egykor az urasági birtokhoz tartozott. Legutóbb a helyi téesz használata. 201. Jovó-högy [TI, K12, NB: Jóvó hegy; sző K9: Jővőhegy; sző Br: Jovo hegy] H, sző, gy. 202. Szárazkuti horó Hor. Mellette lakott a Szárazkuti család. 203. Bük-szél: Ju-szél: Bükszé: Ju-szé [K9: Szélesbükk; e] Ds, e, sző, gy, 1. Bükkös erdő volt mellette, és újabban itt kezdődött a legelő. 204. Vörös-köröszt Ke. A Vörös család állíttatta. 205. Szöllő ut: Bálátai ut [T: Szöllő ut] Űt a szőlők alatt, a Baláta felé. 206. Kollër-kocsma: Koller, -hó É. Kocsma volt. Tulajdonosa nevéről. 207. Ravaszlik: Rohaszlik: Rovaszlik [K9: Rovaszlik; r P: Ravaszlik] Vö, Os, r, sz. Elpusztult falu neve. (Lásd még Csánki 3:473., Káldy-Nagy: 57. o.) 208. Uradalmi-rét: Urasági-rét S, Mf, r. Urasági birtok volt. 209. Borgyus-kcrt, S, r. Régen borjúállás (karám) volt. 210. Agyag-gödör [T: ~] G. Agyagbánya volt. 211. Kasznárpajtai-horó Hor. Pajta állt mellette. 212. Kövesut: Országút Út a Vasútállomás felé. 213. Birka-akol: Akó, -hó: Birka-hodáj: Hodáj, -ba: Hodál, -ba: Kodál, -ba É, birkaistálló volt. 214. Borgyuistálló : Disznó-akol: Akol, -hó É. korábban sertéshizlalda volt, majd borjúistálló. Mellette téglagyár működött. 215. Dohánypajta: Dohámpajta É. A téesz létesítette. Dohár.yszárító hely. 216. Panni-högy: Nagy-Panni-högy [K9, TI: Pannihegy; 1, sz K12, Br: Panni hegy; 1, sz T2: Panni hegy] H, sz, 1, e. Nh.: A hegy az uraság egyik, Panni nevű szolgálólányáról kapta nevét. 217. Imre ut Űt a Virág-sűrűtől a Puszta felé. Az uraság első fiának nevéről. 218. Virág-sürü [T2: ~] Vö, e, bokros. A védett, déli fekvésű völgvben korán nyílnak a virágok. A völgj'ben több forrás fakad. 219. Virág-sürüifórás F, Kút. Régen ez adta a vizet a Kastély vízvezeték-rendszerébe. 220. Vadász-tanya Ta volt. Egykori tulajdonosáról. 221. Tanya, -'ra Ds, Men, sz. 222.