Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
189. KISTÖTF ALŰ Tótfalu, Kistótfalu, -n, -bu, -ba, -i [BC1: Puszta Totfalo BC2, 3: Kis Tótfalu BC4: Kis Tothfalu BC5: Kis Tot falu BC6: Kiss Tóth Falu BC8: Kistótfalu SchQl: Kis Tóthfalu SchQ2, 3, 6—8: Kis-Tóthfalu SchQ4: Kiss-Tóthfalu SchQ5, 9: Kis-Tótfalu Kl, 3: Kiss Tott Falu, Kiss Toth Falu K3: Kiss Tóthfalu K9: Kis Tótfalu K17, P: Kis Tótfalu Hnt, Bt, MoFnT2: Kistótfalu] — T: 1050 ha/1824 kh — L: 504. A török hódoltság alatt elnéptelenedett. Valószínűleg még a török hódoltság utolsó évtizedében népesedett be újra Pétre (ma: Űjpetre) magyar lakosságából, mely az akkor odatelepülő rácok elől költözött Pusztatótfaluba. A falu 1828—1829-ben települt át az öregfaluból a mai helyére. 1840 körül az addig magyar lakosság közé német anyanyelvűek telepedtek be, számuk a múlt század végén 60—70 volt. Századunk elejétől pár délszláv család is él itt. 1930-ban 337 magyar, 41 német, 1 horvát és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt, 1970-ben 450 magyar, 59 német és 3 délszláv lakta. — A falu először az Almás területén volt, de az a hely nem nyújtott védelmet az ellenséggel szemben. Átköltöztek a Faluhelyre, onnan peidg a török időkben Ófaluba. Kb. 1840ben fejeződött be a mai helyre való település. — P. sz. „Fekszik a siklós harsányi hegy láncz északi tövében — korábban a fent emiitett hegy lánczolatnak erdővel borított északi oldalán, a hegynek mintegy félmagasságán sűrűségtől elrejtett helyen mintegy elbújva feküdt, honnan 1829-ben kezdett a mostani helyére költözködni, a' hol rendezett széles uttzájával s két sor házával igen kies... a nyugati oldalon a kertek végében pataktól szegélyezett téren fekszik. — A többségben lévő tótos (bosnyák, szerb?) hangzású (Gyura, Kaska) család nevekről következtetve valószínűnek látszik, hogy őseink valamely tótok által lakott vidékről költözködtek a' fent emiitett sürü erdőtől környezett rejtek helyre." Kistótfalu [1238/1403: Thothfalu: Györffy 1:396]. A Tótfalu hn. magukat slovéne-knek nevező déli szlávok egykori lakóhelyére utal. A Kis- [1965: Kázmér: Falu 144] előtag Nagytófalu előtagjával van korrelációban. (FNESZ. 346.). 1. Fő utca [Kossuth Lajos u] U. Ez a falu legnagyobb utcája. 2. Bem utca [Bem József u] U. Űj utca, 1945 után épült. 3. Kertök ajja [Kl: Kiss Toth Falusi Földek; sz] Ds, kertek. 4. Uj utca: Arany utca [Arany János u] U. 1942 körül épült az új rész a vasútállomásnál. Szabolcs és Hajdú megyéből telepítették ide a lakosságot, főleg nagycsaládosokat. Horti-telepösök — így nevezik őket. 5. Tüzoltószertár É. 6. Kultúrház: Kultur, -ba É. 7. Dózsa utca: Túsó sor [Dózsa György u] U. Új utca, 1945 után épült. 8. Pásztorház É. A pásztorok lakják. 9. Tanácsháza É. 10. Templom [K3: Kirche, Predicant Hoffst.; belterületi házhely] É. Református templom. 11. Iskola [K3: Lehrer; belterületi hely. Az 1828. évi térképen mint a létesítendő új falu tanítójának háza vagy az iskola helye szerepel] É. 12. Petőfi utca [Petőfi Sándor u] U. 13. Tsz-major [K3 Dominale; uradalmi belterületi hely] Maj. 14. Fölső-Avas-szél : Avasi puszta: Zavas-erdő: Avas [K17: Zovase erdő; e P: Puszta; sz] S, sz. Hercegi birtok volt. 15. Közép-dülő: Közép-föld [Kl: Allaj Mező Földek; sz K17: Középföld; sz] S, sz. 16. Karasica, '-ra: Pogány-Villányiárok [P: Karasicza; Vf Bt, MoFnT2: Villány-Pogányi vízf.; Vf] Cs. Pogányban ered, és Villányban ömlik a Karasicába. 17. Juszta, '-ra, '-ba [K9: Cseralyai, Cseraljai; sz, FeZső Cser alya, F elsőcser alya; sz K17: Átai cser; sz P: Juszta; sz, FeZső cseralja; sz MoFnT2: Átaicser] S, sz, e. Régen az egész terület erdő volt. 18. Almás, -ba [K9: AZmási mező, Almásy mező; sz K17: Almási; sz] S, Os, sz. Először ezen a területen feküdt a falu. 19. Kondora, '-ba [P: Kondora; sz] Men, sz. 20. Irtási-dülő: Avas-irtás: Avas-erdő [Kl: Avasy erdő; e K3: Avas, Vald Avas; e K9: Avas; e P: Avas; 1] S, sz, e. Nagy erdő volt régen. Az uradalomé
