Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

nedett. Lakatlan puszta volt még a múlt században is. Századunk legelején alakult itt újra kis település. 1930-ban 4 magyar és 8 német nyelvű élt itt. 1970ben 6 fő lakta. 107. n. Drajspicvíza 'Dreispitzwiese' S, sz, 1. Sarkos hely. 108. [KIO: Grätzer Wiesen; r] 109. [K9: Palkonyer Wald; e] Korábban ez is e volt. 110. [Fe: Leffelswiesen; r] 111. [Fe: Palkanyer Wegtheile] 112. Palkonyai ut: Villányi ut: n. Pâlkânar Véh 'Palkonyaer Weg': n. Vïlânar Véh 'Villányer Weg' Űt. Palkonya és Villány felé. 113. [K9: Kleine Grundwiesen; r] 114. [KIO: Grätzer Wiesen; r]. Az adatközlők nem ismerték: 26. K9: Palkonyer Wegtheile — 29. Fe: Schlagstheile — 30. K15: Őrző völgy — 31. K10: Herender Wiesen •— 32. KIO: Herender Grabentheiler — 47. KIO: Lauxenbugg — 49. K9: Obere flur — 58. K9: Freitheile — 64. KIO: Untere Lahn — 70. KIO: Groschen Thäler — 71. KIO: Obere Lahn — 80. KIO: Kaschaer Grund Thaler — 84. K8/a: Ratzengipfel — 87. KIO: Bische — 108. KIO: Grätzer Wiesen — 109. K9: Palkonyer Wald — 110. Fe: Leffelswiesen — 111. Fe: Palkanyer Wegtheile — 113. K9: Kleine Grundwiesen — 114. Grätzer Wiesen. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K2 = 1765: Mont. 476. — K2 = 1787?: Mont. 474/a. — K3 = 1815: Mont. 475. — K8/a = 1879: BiÜ 727. — K8/b = 1886, 1888: EEŰ 728. — K9 = 1876: BmK 590. — KIO = 1856: BiK 198. — T = 1856: Telekkönyv (Bm. L.) — Fe = 1866: Felvételi előrajz (Bm. L.) — KI2: 1865: Kat. színes birtokvázrajz — K16 = 1883: KT 5560. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Kemény Zoltán főisk. hallgató és dr. Pesti János főisk. docens. — Adatközlők: Glaub József 70, Glaub Józsefné 68, Jakab Jenő 67, Jávorka Csaba 30, Kripák András 35, Mammel Ferenc 56, Mammel Ferencné 55 é. 188. SIKLÓSBODON Y Bodony: Siklósbodony, -ba, -bu, -ba, -i [BC1, 2, 5: Bodon BC3, 6, 8, SchQl— 9: Bodony K9, 10: Bodon K12, P: Bodony Hnt, Bt, MoFnT2 : Siklósbodony] — T: 440 ha/764 kh — L: 164. A török hódoltság alatt valószínűleg lakott helység volt, és csak a felszabadító háborúk idején néptelenedett el. 1695-ben egykori lakói Babarcszőlősön éltek. A Rákócziszabadságharc után újra lakottá lett. Lakossága azóta is magyar. A múlt század utolsó harmadától az időnként itt lakó nem magyar anyanyelvűek a falu etnikumát nem befolyásolták. 1930-ban 236 magyar, 3 német és 2 horvát anyanyelvű élt itt. 1970-ben 157 magyar lakosa volt, 1 fő vallotta magát németnek. •— P. sz. „Mindég magyarok lakták. A falu más helyen állott; a jelenlegi Belső Bodonyi téren". A. sz. az 1770-es évek végén a Batthyányiak kapták meg az itt található földeket, s azt a földvárat, amely a siklósi várhoz tartozott. A vár maradványai és az itt épült templom körül települt le a falu lakossága. A Siklósbodony nevet ritkán használják. Siklósbodony [1295: Bodun: Györffy 1:286.] A Bodony hn. puszta szn.-ből alakult magyar névadással; vö. 1226/1550: Bodun szn. [VárReg. 343.]; 1337: Bodon szn. [AnjouOkm. 3:397.] Az alapjául szolgáló szn. bizonyára török eredetű; vö. ótörök bodun 'lakosság, alattvalók, nép'. A megkülönböztető szerepű Siklós[1907: Hnt. 926.] előtag Siklós közelségével kapcsolatos. (FNESZ. 114, 572.) 1. Plébánia É. Paplak. 2. Iskola [Általános Iskola] É. 3. Templom-domb D. A. sz. régi földvár volt itt, s ennek a tetejére épült a templom. 4. Templom, -ba E. Műemlék. 1754-ben épült. Főoltára klasszicizáló, szószéke barokk. Freskóit Gebauer Ernő festette. 5. Hősök szobra Szo. Felszabadulási emlékmű. 6. Köröszt, hő: Jézus-köröszt Ke. 7. Homok, -ra S, r, sz. gy. Talaja homokos. 8. Rákóczi utca: Fő utca [K10: Haupt Gasse; ut] U. A falu leghosszabb utcája. 9. Gyökebót É. Tulajdonosáról. Ma lakóház. 10. Horhas, -ba Vö. Földbe vájt pincék van-