Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

lom állt a rétben. 77. Gazdasági vasút Kis vasútvonal volt Ivánszőlős felé. 78. Nagybudméri ut [K3 : W. nach G. Budmir; út] Űt. Nagybudmér falu felé. 79. Téglaház: n. Cigdlófd 'Ziegelofen': n. Vízzhekz 'Wiese Hecke [K9: Devecser Hecke; sz Fkl: Devecseri legelő; 1] Ds, sz. Régen itt téglavető, ill. téglaház volt. 1945 után ezen a helyen avarkori leletek kerültek elő. 80. n. Kvëldperich 'Quellenberg' [K8/a, 9, P: Quellenberg; 1] Ds, sz, 1, e. A domb tövében források vannak. 81. Ivánszöllősi ut Űt 82. Nagy-fórás: n. Kvëla 'Quelle' F. Jó ivóvize volt. 83. Malom-rétek: n. Mílvízd 'Mühlwiese' [K8/d: Malom rétek; r] S, r. Malom volt a közelében. 84. Legelő [K3: Hutveyd; 1 K8/c: Legelő, Hutweide] Os, sz, 1. 85. Ivánszöllős [K3: Sch. Hof; bekerített udvar és épület Hnt, Bt, MoFnT2: Ivánszőlős] Lh, Maj. A K3 és K9 szerint az ettől D-re eső részek régen nem tartoztak (Kis)Kassához. Ivánbattyánpuszta területe volt. 86. [K3: Razen Theiler; sz] A falu egykori rác (szerb) lakosságának földjei lehettek. 87. [K3: Budmirer Hotter; sz] 88. Bájer-malom: n. Bájer-Míl 'Bayer-Mühle' [K16: Baier m.; Ma] Vízimalom volt. Egykori tulajdonosáról. Több faluból jártak oda őröltetni. Ezért pontosan nem tudni, hova is tartozott a malom. Lásd Űjpetre 62. sz. nevét! 89. Ujpetrei ut: n. Rácpedar Véch 'Rácpetreer Weg' Út. Űjpetre (régen Rácpetre) felé vezetett. 90. n. Perih 'Berg' [K8/c: Berg] Os, Ds, sz. 91. Pálkonyai ut: n. Pálkándr Véh 'Palkonyaer Weg' Út, Palkonya falu felé. 92. Iváni ut: Ivánbatytyáni ut: n. Ivánar Véh 'Iváner Weg' [K3: Weg nach Ivany; út] Üt. Ivánbattyán falu felé. 93. Malom-árok: n. Mílpah 'Mühlbach' [MoFnT2: Személyi-patak; Vf] Vf. Malmokat hajtott. Személy falu felől érkezik. 94. [MoFnT2 : Kisjakabfalvivízfolyas; Vf] 95. Puszta alatti rétek [K9: Rácz Petrer Wiesen; r] S, Vö, r. Űjpetre (régen Rácpetre) határa mentén; közel Ivánbattyánpusztához. 96. Halastó [Bt, MoFnT2 : Halastó] Tó. Az adatközlők nem ismerték: 52. K8/c: Legelő — 63. K3: Kasz Gipfel Theiler — 74. K3: Hutveyd — 79. K9: Devecser Hecke — 86. K3: Razen Theiler — 87. K3: Budmirer Hotter. Nem tudtuk lokalizálni: TK1 : Mester földje, Község földje, Csapási legelő, Közép erdő — Fkl: Malomház, Felső telek. Az írásbeli nevek forrásai: K3 = 1813?: Mont. 458. — K8/a F== 1863: BiŰ 332. — K8/b = 1882: BiÜ 333. — K8/c = 1894: BiŰ 334. — K8/d = 1895: BiŰ 335. — K8/e m 1900: BiÜ 336. — K9 = 1855: BmK 130. — Tkl: 1858: Telekkönyv (Bm. L.) — Tk2: 1882: Telekkönyv (Bm. L.) — Fkl: 1895: Földkönyv (Bm. L.) — Fk2 1901: Földkönyv (Bm. L.) — K12 = 1911: Kat. térkép — K16 = 1883: KT 5561 — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 —- MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Kemény Zoltán főisk. hallgató és dr. Pesti János főisk. docens. — Adatközlők: Banó János 42, Rittinger Ergelbert 45, Sashegyi Ede 73 é. 182. KISDÉR Kisdér: Kizdér, -be, -bű, -be, -i [BC1 : Kizdér, Kys Dély BC2: Kiszder BC3: Keszder BC4: Kisdir BC5: Kizdér BC6: Kiss Dér BC7, SchQ2, 3: Kisdér BC8, SchQl, 5—9: Kis-Dér SchQ4: Kiss-Dér K8/a K8/b, K8/c: Kis Dér K9: Kis Dér, Dér-Kis K10: Kisdér, Kis-dér, Kis Dér K8/d, P, Hnt, Bt, MoFnT2 : Kisdér] — T: 434 ha/775 kh — L: 198. A török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan lakott falu volt. Lakossága magyar. 1930-ban 234 magyar és 1 egyéb lakosa volt; 1970-ben 160 magyar, 33 német és 8 délszláv lakta. — P. sz. „Magyarok lakják". — Nh.: Az ócsárdiak szerint „Kisdér régen Kizdér, Küzdtér volt", innen a falu neve. — Fcs.: „Kisdér, meggyütt a dér" — mondják a helybéliek akkor, ha ősszel hidegre fordul az idő. — Valószínűen falucsú-