Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

177. SZŐKE Szőke : Szőke, '-be, '-bü, '-be, -i [BC1 : Szoekey BC2 : Szűke BC3 : Szűke BC4— 8, SchQl—9: Szőke K7, K8/a, K8/b, K9, 10, 12, 16, P, Hnt, Bt, MoFnT2 : Szőke] — T: 652 ha/1133 kh — L: 213. A török hódoltság végére népessége kicserélődött. A 17. század végén r. kat. délszlávok (horvátok) éltek itt. A 18. század második felében magyar lakosság telepedett meg, és a délszlávok elmagyarosodása ekkor kezdődött. A 19. században németek költöztek ide. Századunk elejére a magyar nyelv ismerete általánossá lett. 1920-ban 219 magyar, 11 német és 113 horvát anyanyelvű élt a községben (1930-ban a falu egész lakosságát magyar anyanyelvűnek jegyezték fel). 1970-ben 160 magyar, 11 német és 47 délszláv lakosa volt. — P. sz. „Lakosai: magyarok, németek, bosnyákok". — Mivel a falu dűlőnevei között sok a szh. eredetű, érdemes megemlíteni, hogy az 1842. évi legelőkimutatási jegyzékben az alábbi szh. családnevek találhatók: Novákovics, Vranisics, Matasovics, Katies, Rabadzsia, Crkovics, Bernics, Gergics, Ivesics, Szucsics. — Népdalból: „Kerek a káposzta / szökei rác hozta". — A. sz. a helyi rácok, ill. bosnyákok káposztatermelők voltak, és legtöbbször káposztát árultak a vásárokon. — A falu lakossága ma már többségében magyar anyanyelvű. Szőke [1473: Zewke: Csánki 2:529]. Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1198: Senke szn. (ÖMOLv. 63.); 1211: Zeuke szn. (PRT. 10:508). Az alapjául szolgáló szn. előzménye a m. szőke mn. (FNESZ. 620.) 1. Prenyovár, -ba: Pronyovár, -ba Fr. Régen itt Maj volt; ma a téesz raktártelepe. A név a szh. pmjávor 'kolostori falu/birtok' esetleg 'eldugott fészek' jelentésű köznévvel lehet kapcsolatban. 2. Borbás-kert Os, sz, k. 1865-ben (K12) Borbás István volt a tulajdonosa. 3. Fő utca [~] U. A falu leghosszabb utcája. 4. Fösőfalu Fr. A falu É-i része. 5. Templom: Iskola É. Korábban iskola és templom volt. 6. Kis utca [~] U. Keskeny és rövid utca. 7. Tűzoltószertár É. 8. Ruzsics-ház: Ruzsicsék háza É. Egykori tulajdonosairól. A falu legrégebbi háza. Szalmatetős. Műemlék jellegű. 9. Vendéglő: Kocsma É. 10. Köröszt: Krisztus körösztye Ke a falu közepén. 11. Kutyaszorittó U. Három ház által határolt terület. Zsákutca jellegű. 12. Tanácsház: Pásztorház É. Tanácsi kirendeltség. Korábban pásztorház volt. 13. Bikaistálló: Födöztető É. 14. Alsó faluvég: Vőgy utca: Vőgy, -be : Ásófalu Fr. A falu D-i része. 15. Ujpuszta [K10, T: Rács; sz, e K12: Uj puszta P: Rácsi 1., 2. dülő; sz] Ds, sz, sző. — P. sz. „A monda szerint Rácsi Pál birtoka volt". — A. sz. a Pécsi Papnevelde pusztájához tartozott. 16. [K5: Csapás, Utca] Üt volt a legelő és a puszta között. 17. Szentpálpuszta: Szempáli puszta [K12: Szt. Páli puszta T: Szentpáli puszta P: Szent Pál puszta K16: Szt. Pál psz. SchQ9: Sz. Pál praedium Hnt, MoFnT2: Szentpálpuszta] Uh, Maj. Ide tartozott egykor: 17—26. — P. sz. „A hagyomány szerint... a török uralom alatt tanyát ütött itt egy bizonyos Ráczy Pál (Rácsi?) nevü ember, aki erőszakoskodó volt, e vidék ostora. Mi miatt a pécsi basához bevádoltatván a basa elébe rendeltetett. El is indult a jámbor, de csak a pécsi határban, jelenleg is létező vashámorig mehetett, mert ott az elibe, a basa által küldött poroszlók által karóba húzatott. Ezen dülő jelenleg az uradalom tagjába beosztatván (a pécsi papnövelde birtoka lett), s igy a földes ur védszentétől (Szent Pál) »Szent Páli puszta« nevet vette fel". — A végleges úrbéri elkülönítés után létesítette a földesúr, a pécsi Szent Pálról elnevezet* papnevelő intézet Szentpálpusztát, és az intézet patrociniumát tette meg helynévvé. 18. [K5: Cselédház és kert] 19. [K5: Hajdú lakás] 20. [K5: Szérűskert] 21. [K5: Gyep keresztnél; 1 K5: Istálló telke] 22. [K5: ístcIZó'és magtár] 23. [K5: