Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

pusztává lett, Nagytéseny pedig folyamatosan lakott helység volt. A falu lakossága azóta is magyar. Az időnként idetelepült egy-egy nem magyar anyanyelvű család a falu etnikumát nem változtatta meg. 1930-ban 529 magyar és 3 egyéb anyanyelvű la­kosa volt; 1970-ben 517 magyar és 5 német anyanyelvű élt itt. — A község határa már a kő- és bronzkorban is lakott volt. Ezt bizonyítják a földből előkerült leletek. A település a nevét egykori földesurától kapta. A török hódoltság idején elnéptelenedett, és új lakói újabb helyet kerestek a letelepülésre. Ahol először települt, az most puszta a Nagy-erdőben. Későbbi település helye a mai Kis-Téseny nevű dűlő, a mai falutól ÉNy-ra, hol téglákat még ma is felszínre hoz az eke. — P. sz. „A község semmiféle más elnevezéssel nem bir. A községnek más elnevezése soha nem volt, s igen régi s eredetéről senki nem emlékezik. Hogy honnan népesíttetett, azt senki nem tudja, csak megjegyzendő, hogy a községet magyarok lakják". — Fcs.: A tésenyieket csömözöknek nevezik. Régen csömöznek mondták a poloskát. A falu valamikor tele volt szalmás házakkal. A falu végén leégett egy ház. A melegtől előjöttek a poloskák. Az emberek ezt kiabálták: „Megint a csömözök!" Az ózdiakat verebeknek, a velényieket kuku­soknak, a kisasszonyfaiakat fostosbugybókáknak csúfolják. A tésenyi csömözóTc-ről szóló Fcs-ra lásd még Berze Nagy 2: 577. Téseny [1330: Tesen: Györffy 1:395]. Puszta szn.-ből keletkezett magyar név­adással. Az alapjául szolgáló szn. szláv eredetű; vö. cseh. R. Tesen szn. (FNESZ. 639.) 1. Bertók-körÖsztje Ke. 1905-ben állíttatta Bertók József és Anna. 2. Füszök: Főszög, -be [Fölszög] Fr. A falu északi fele. Ide tartozik: 1—10. 3. Pásztorház É. Ma már nincs pásztor a faluban. 4. Bikaistálló É. 5. Fő ut [Rákóczi u] U. 6. Te­metői-köröszt Ke. Község állíttatta 1905-ben. 7. Horhas, -ba: Temető utja Űt. A temetőbe vezet. Szurdokút, amit már nem használnak; mert mellette, a par­ton közlekednek. A szurdokban régi pincék nyomai láthatók. 8. Temető, -be: Kendörösi-temető Te. A régi rész elgazosodott, egy részét már szántották is. A falu-közeli részébe most újból temetnek. A régi részben áll a halottasház. 9. Kendörös-szőllők Ds, sző, mlen. Egykor számos gazdának volt itt szölleje. Ma már csak egyet gondoznak. 10. Vegyesbót É. Bolt. 11. Köröszt: Község körösztje Ke. A harangláb előtt áll. 12. Harangláb: Hősök emléktáblája É. Kőből, téglából épült. Az emléktáblán 19 hősi halott neve az 1. vüágháborúból. 13. Posta É. 14. Öszöíc, -be: Üszög, -be Fr. Ide tartozik: 11—20. 15. Iskola [Általános Iskola] É. Ma már autóbusszal Baksára, a körzeti iskolába jár az alsótagozat is. Az épület most tanítói lakás, és egyes ünnepeken kápolnául szolgál. 1929-ben épült. 16. Országzászló: Szobor Szo. Csak az alapja van meg. 17. Kovácsműhel É. 18. Ószögi-köröszt Ke. 19. Kuglipája. 20. Vendéglő: Italbolt: Presszó: Eszpresszó É. A volt Grünhut Ármin féle kocsma helyén létesült. 21. Baksai ut Űt, kövesút. 1908-ban épült, azelőtt földút volt. Baksára vezet. 22. Gangos-ház: Tornácos-ház É. Gazdatiszti lak volt. 23. Kis-házak S, sz, k. 24. Mándi-park: Tüskesi-park Park. A Tüskes-dülő belső szögletében kis park volt a kastély előtt. Ma hatal­mas hársfák, fenyők állnak itt. 25. CseZédZafcósorC É. Ma az Állami Gazdaság al­kalmazottai laknak a hét épületben, mintegy 100 személy. 26. Kastéj: Mándi­kastéj É. Az uradalmi birtok államosítása után egy ideig tanácsház volt, majd tanácsi kirendeltség működött itt. 1945 előtt Mándy Sándor uradalmi kastélya volt. 27. Major, -ba: Puszta, '-ra: Állami Gazdaság majorja Maj. Eredetüeg gr. Batthyányé volt, majd az uradalom konfiskálása után Mándy (Mandel) Pál vette meg. 1945 előtt Mándy Sándor birtoka volt. Ma a Szentlőrinci Állami Gazdaság majorja. 28. Istállók É. Borjú és szarvasmarha istállók. 29. Csatorna Vf, Cs. Az alsó lakóépület mellett vezet el. Igen bűzös Vf. 30. Üzemi tér Tér. 31. Hid­roglóbusz É. Vízzel látja el a gazdaságot. 32. Szürü, -be: Uradalmi-szürüskert. A Mándy uradalom cséplőhelye volt. 33. Faiskola. Megszűnt. A 19. sz. végén lé­tesítették. • '•' • " -

Next

/
Thumbnails
Contents