Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
I. Bevezetés (Pesti János)
I. BEVEZETÉS • A szóbéli (élő) nevek gyűjtésének története • • Megyénkben a szóbeli (élő) földrajzi nevek gyűjtésének jelentős múltja van. 1952-ben néhány zselici községben akadémiai ösztöndíjjal Rónai Béla és Vargha Károly gyűjtött szóbeli helynévanyagot. 1954-ben a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya vállalta, hogy megindítja a szervezett névgyűjtő munkát. Akkor főképpen tanítók, tanárok, tanácsi dolgozók végeztek gyűjtést, — ám megfelelő felkészítés hiányában gyenge színvonalú gyűjtemények készültek. A névgyűjtés lelkes támogatói az 50-es és 60-as években (Reuter Camillo és Zsolt Zsigmond) — széles körű ismeretségük révén — nagy gyűjtőtábort, az adatközlők seregét vonták maguk köré. A megyei honismereti mozgalom élén Vargha Károly toborzott újabb névgyűjtőket. 1961-ben az MTA Dunántúli Tudományos Intézete kérte fel tudományos adatszolgáltatásra a községi tanácsokat. Szabó Pál Zoltán és Babies András az élő nevek gyűjtése mellett az „elenyészett helynevek" kutatását is fontosnak tartotta. A DTI felhívására azonban csak néhány községből érkezett használható gyűjtemény. — A tudományos igényű, az egész megyére kiterjedő szervezett földrajzinév-gyűjtés kedvező feltételei csak 1971 végén teremtődtek meg Baranyában. Pesti János kapott megbízást a gyűjtés megszervezésére. Az általa készített tervezetet nyelvészek, történészek, muzeológusok megvitatták. A megyei tanács elnökhelyettese, Takács Gyula messzemenően támogatta a névgyűjtés megindításának tervét. Biztatására Szita László és Pesti János előterjesztést készített, amelynek alapján a Megyei Tanács V. B. 1973. július 25-i ülésén (a 95/1973. V. B. sz. határozatában) elhatározta a megye földrajzi neveinek összegyűjtését. A határozat értelmében a munkálatok megindítására a Baranya megyei Levéltár és a Pécsi Tanárképző Főiskola jkapott megbízást. A költségek fedezésére a Megyei Tanács 250 ezer forintot biztosított. Megyénk vezetői hivatali tekintélyükkel is a nemes ügy mellé álltak: felhívásokat küldtek a városi, községi tanácsokhoz, hogy támogassák az oda érkező helynévgyűjtőket. A névgyűjtés speciális baranyai feladataiban való eligazodásunkban sokat segítettek a dél-dunántúli megyék névkutatói: Király Lajos, ördög Ferenc, valamint az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársai: Balogh Lajos, Papp László és Végh József. A Baranya megyei Földhivatal és a Pécsi Geodéziai Vállalat segítségével a gyűjtők rendelkezésére bocsáthattuk a települések 10 ezres áttekintő térképét. A gyűjtési „kellékek" előteremtése után a gyűjtők részére Pécsett és Sásdon elő-