Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE AZ ŐSKORBAN Bándi Gábor—F. Petres Éva—Maráz Borbála - Rézkor

Vucedoli edény Zók—Várhegyről A kultúra életének végét már azok a korabronzkori események okozták, amelyek Dk-felől érintve a Dunántúlt a Somogyvár-Vinkovci kultúra kialakulásához vezettek. A későrézkor folyamán a Duna-Dráva szög síksági területén, a badeni kultúra legrégebbi fázisát követően, a délről betelepült Vucedol-csoport településeit találjuk. A települések képe teljesen eltér a badeni szokásoktól. Általában magasabb dombokon találhatók, hosszabb életűek, jellegzetes telitelepek. Itt, a járószintre épített, tapasztott padlójú és felmenő falú házakat találunk. A házakban gyakori az élelemtartó verem. Kifejezetten balkáni-mediterrán vonás, pl. a Vucedol-Várhegyen feltárt apszisos záródású ház. A vucedoli csoport teli-telepein minden esetben megtaláljuk a klasszikus Badeni kultúra rétegeit az alsóbb szinteken (Szarvas, Vucedol, Batina, Zók-Várhegy). A Kárpát-medence rézkori települési képében e kis csoport rendhagyó telitelepei és a földműves-állattartó életmódja, minden bizonnyal idegen eredetével is összefügg. A rendkívül karakterisztikus vucedoli leletanyag, a mélyen vésett, faragásszerű mészbetétes ornamentika, a tűzdelt díszítés és a barbotin alkalmazása a durvább házikerámián, az eredet tekintetében több összetevőre utal. A helyi előzményeknek számító késő-Lasinja és badeni vonások mellett Al-Duna vidéki elemekkel is számolni kell, hiszen a csoport kialakulása egyidőre eshetett a K-Ny-i népmozgásokkal, a gödörsíros kurgán kultúra K-Kárpát-medencei feltűnésével, a Boleráz-Baden népesség formálódásával. Az Al-dunai kapcsolatokat, a vucedoli és kostolaci leletek együttes romániai előfordulásai is erősítik. A csoport időrendi kérdéseire a korabronzkor tárgyalásánál még visszatérünk. 4 „Baranya az őskortól" 49